Bélflóra és probiotikumok: miért fontosak és melyek a legjobb természetes források?

diéta cukorbetegek számáragluténmentes diétalaktózmentes diétatejmentes diétatojásmentes diéta

A bélrendszer egészsége napjaink egyik kiemelt táplálkozási témája. Nem véletlenül: a szervezetünkben élő mikroorganizmusok, azaz a bélflóra (mikrobiom) alapvető szerepet játszanak az immunrendszer működésében, az emésztésben és az általános egészségi állapot fenntartásában.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bélflóra egyensúlyának megőrzése nemcsak a betegségek megelőzésében, hanem a mindennapi jó közérzet fenntartásában is kulcsszerepet játszik.

Mi a bélflóra és hol találkozunk először baktériumokkal?

Testünk elsődleges kapcsolata környezetével a különböző testfelszíni felületeken, a bőrön, nyálkahártyákon keresztül jön létre. A külvilágból származó „idegen anyagoknak”, melyek éppúgy lehetnek számunkra hasznosak, mint károsak, ezeken a hámfelszíneken kell átjutniuk, ahhoz, hogy bekerüljenek a szervezetbe. Nem véletlen, hogy ezen belépési kapuk egyben szervezetünk első védelmi vonalát is jelentik, részben mechanikus, funkcionális védelmet nyújtva, részben pedig saját immunológiailag aktív sejtapparátusuk segítségével.

Az újszülöttek emésztőrendszere kezdetben steril, majd:

a születés során
az anyatejes táplálás hatására
a környezeti hatások révén

alakul ki a saját, egyedi bélflórájuk.

Kezdetben a táplálástól függően a bifidobactériumok és lactobacillusok vannak túlsúlyban, ezekhez később a felnőttkori flórára jellemző egyéb baktérium törzs és néhány gombafaj is csatlakozik.
A csecsemőkort követően a megtelepedett bélflóra már alig változik, azt elsősorban külső hatások befolyásolják, módosítják.
A bélflórát összetételét befolyásoló tényezők: táplálkozás, életmód, életkor, származás, gyógyszerek, betegség, stressz.

A bélrendszerben élő mikroorganizmusok száma meghaladja a szervezet saját sejtjeinek számát, és akár 1 kg össztömeget is elérhetnek.

Nem csak kórokozók

Amikor baktériumokról, gombákról esik szó, gyakran csak kórokozóként emlegetjük őket és megfeledkezünk a testünkben velünk élő mintegy 100 billió, egészségünk megőrzése szempontjából kitüntetett szereppel bíró mikroorganizmusról, melyek jelen vannak a bőr, a légutak, a húgy-, és ivarszervek hámfelszínein és benépesítik béltraktusunkat. Ez a dinamikusan változó sokszínű mikroközösség szoros kapcsolatban áll immunrendszerünkkel és összetételének megváltozása, az egészséges egyensúly elvesztése számos betegséggel hozható összefüggésbe. A normál flóra fenntartása, helyreállítása és ennek szerepe a gyógyítás és megelőzés területén intenzív kutatás tárgya.

„A halál a bélben lakozik” /Paracelsus/

Az ismert idézet lényegét fordítva is megközelíthetjük, vagyis egészségünk megőrzésének alapja az egészséges bélrendszer.

A bélflóra szerepe az egészségben

immunrendszerünk 70% a béltraktusban (GALT: gut associated lymphoid tissue), a vékonybelek speciális sejtcsoportjaiban (Peyer plakkok) és a vékonybeleket rögzítő hashártyakettőzetben található nyirokcsomókban található
a kialakult mikroflórát mintegy 400 faj alkotja, csíraszámuk a gyomortól a végbélig haladva 10³–10¹²/g között változik, össztömegük eléri az 1 kg-ot, vagyis számuk egy nagyságrenddel meghaladja szervezetünk sejtjeinek számát
testünk az emberi genomot jóval meghaladó mikrobiális gént tartalmaz, a velünk élő mikrobák mintegy 8 milliós génállománnyal bírnak, szemben a nagyjából 22 ezer emberi génnel
bélflóránk egyedi, az adott egyénre jellemző baktériumtörzsekből áll, melyek alapján „ujjlenyomatként” beazonosíthatóak vagyunka gyomor-bélrendszerben dominálóan jelenlévő jótékony baktériumok és a potenciálisan betegséget okozó törzsek egymás mellett, egyénenként változó, de meghatározott arányú megoszlásban vannak jelen, egyensúlyuk megbomlása veszélyt jelenthet a gazdaszervezet számára
számos betegség kialakulásában látszik igazolódni a kóros összetételű bélflóra- dysbiosis- szerepe: gyulladásos bélbetegségek, vastagbélrák, dibétesz, metabolikus szindróma, atópia, allergia

Miért fontos, hogy megőrizzük bélflóránk épségét?

Ahogy azt már az előző cikkünkben is említettük a rendszertelen étkezés, a rossz fogyasztói szokások, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a környezeti ártalmak és a különböző gyógyszerek szedése következtében bélflóránk jelentős része elpusztulhat, aminek következtében elszaporodnak a nemkívánatos baktériumok.

Hogyan csoportosíthatjuk az bélben élő baktériumokat?

A bélben élő baktériumok három csoportba oszthatók:

probiotikumok, melyek jótékony hatást gyakorolnak szervezetünkre nézve

patogének, azaz betegségeket kiváltó baktériumok,

kétarcúak, amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ, így lehetnek hasznosak, semlegesek vagy károsak is

Az egészséges bélflóra szerepe

Az egészséges bélnyálkahártya egyrészt fizikai gátat képezve védi a szervezetet többek közt a mikrobáktól, másrészt közvetítő felülete annak, a folyamatos, kölcsönös kommunikációnak is, amely a kialakult bélflóra és a bélfalban lévő immunsejtek közt jön létre. Ez az életre szóló kapcsolat már a kora újszülött kortól segíti a patogén és apatogén kórokozók megkülönböztetését, így a fertőzések megelőzésében és az ártalmas kórokozók elleni védelemben kulcs fontosságú.

gátolják a patogének megtelepedését

az általuk előállított fehérjék elpusztítják, vagy távol tartják a káros baktériumokat

több olyan anyagot termelnek, amelyek a szervezet gyulladásra adott válaszreakciójában játszanak fontos szerepet

védő hatású anyagcseretermékeket állítanak elő: arginin, glutamin és rövid szénláncú zsírsavak

fokozzák a bélmotilitást, segítik az emésztést

biztosítják a bélnyálkahártya áteresztőképességének épségét

tovább bontják a vastagbélbe jutó tápanyagokat

vitamint szintetizálnak

elő-anyagokból aktív gyógyszereket állítanak elő

A rostok szerepéről előző cikkünkben ide kattintva olvashatsz tovább

Funkcionális élelmiszerek

Probiotikumnak hívjuk azokat az élő, a szervezetre jótékonyan ható, nem kórokozó, a bélflóra részét képező mikroorganizmusokat, amelyek a természetes környezetben is előfordulnak.

A savanyított tejtermékek jótékony hatása évezredek óta ismert. Már az Ószövetségben találhatunk utalást erre, hisz Ábrahám hosszú életét az Írás szerint a joghurtnak köszönhette. Az erjesztés folyamatának kidolgozása később a középkori szerzetesrendek érdeme lett, megalapozva ezzel a sajt- és szeszgyártást.

Leeuwenhoek az 1670-es években saját készítésű mikroszkópjával elsőként figyelt meg szabad szemmel nem látható parányi élőlényeket, baktériumokat.

Azt, hogy az erjedést mikroorganizmusok okozzák és, hogy egyes betegségek kialakulásában is baktériumok játszanak szerepet, 200 évvel később Louis Pasteur fogalmazta meg. Nevéhez fűződik a pasztőrözés, ő dolgozta ki és használta először a veszettség, a lépfene és a baromfivész elleni védőoltást.

A probiotikum fogalma, pro bios az „életért”, sokkal később 1965-ban született. Az első probiotikus tejtermékeket az 1950-es években gyártották.

Melyek a legjelentősebb természetes probiotikum források?

élőflórás joghurt, kefir

túró, túrókészítmények

érlelt sajtok

savanyú káposzta

kovászos uborka

Mik a Prebiotikumok?

A prebiotikumok olyan szerves, emészthetetlen tápanyagok (rostok), amelyek szelektíven elősegítik az egészséges bélflórát alkotó baktériumok szaporodását és segítik azok hatékonyságát. Prebiotikum az inulin, a laktulóz, a rövid szénláncú, kis molekulasúlyú galacto-oligoszacharidok (GOS), a hosszú szénláncú, nagy molekulasúlyú frukto-oligoszacharidok (FOS).
A pro- és prebiotikumokat egyaránt tartalmazó termékek a szinbiotikumok.