Az emésztőrendszer az a kapu, melyen keresztül a tápanyagok (nutriensek) a szervezetbe kerülnek.

Az emésztés és felszívódás többlépcsős, összetett folyamata során a táplálékkal felvett makro tápanyagok – fehérjék, zsírok, szénhidrátok – felszívódásra alkalmas egységekre bomlanak le, elsősorban a vékonybélben.

Az így keletkező végtermékek, döntően aminosavak, zsírsavszármazékok, monoszacharidok, a mikro tápanyagokkal – vitaminok, ásványi anyagok – és a vízzel együtt szintén főleg a vékonybél nyálkahártyán keresztül kerülnek a nyirok és vérkeringésbe.

Az emésztés, számos emésztőenzim közreműködésével, meghatározott sorrendben történik. Emésztőenzimeket termelnek a nyálmirigyek, a gyomor, a hasnyálmirigy és a vékonybél is. Az emésztés szabályozásában több, a gyomor-bélrendszer által termelt hormonszerű anyag is részt vesz.

A szájban és a gyomorban megkezdett emésztés a vékonybél lumenében és nyálkahártya sejtjeiben a felszívódással fejeződik be.

Kép forrása

A vékonybél egész hosszában a nyálkahártyát 0,5-1 mm hosszú ujjszerű képződmények bolyhok (villusok) borítják, valamint a nyálkahártya felszínén számos billentyűszerű kitüremkedés is található. A bolyhok szabad szélét sűrűn borító mikrobolyhok alkotják az ún. kefeszegélyt. A kitüremkedések, bolyhok és mikrobolyhok együttese kb. 600-szorosára növelik a vékonybél felszívó felszínét, amely így hozzávetőleg 2 millió cm2.

Kiterítve nagyjából egy röplabdapálya méretű területet jelent.

A vékonybélben naponta kb. 9 l folyadék fordul meg, ebből 2 l a táplálékból, 7 l a gyomor-bélnedvekből származik. A folyadék nagy része visszaszívódik, így a vastagbélbe 1-2 l kerül, ahonnan további visszaszívás után kb. 200 ml távozik a széklettel.

A tápanyagok felszívódása legnagyobb részben a vékonybélben történik. Azonban, míg néhány tápanyag, így a cukrok, fehérjék felszívódása a vékonybél teljes hosszában csaknem egyenletes, addig a zsírsavak, trigliceridek, vízben oldódó vitaminok, a kalcium és a vas a felső-középső bélszakaszból, a koleszterin, epesavak, B12-vitamin az alsó bélszakaszból kerülnek felszívásra.

Nyilvánvaló, hogy a vékonybél egészséges emésztő és felszívó tevékenysége nélkülözhetetlen az élethez. Nagyobb bélszakasz eltávolítása, vagy károsodása a tápanyagok felszívódásának súlyos zavara miatt a szervezetben hiánytünetek kialakulásához vezet. A zavar érinthet egy, több vagy minden tápanyag félét.

A tünetegyüttes neve: malabszorpciós szindróma.

Felszívódási zavarok oka lehet a béllumenben történő emésztés károsodása és vékonybél nyálkahártya, ezzel a felszívó tevékenység károsodása.

A vékonybél betegségei igen ritkán lehetnek veleszületettek, ilyenkor általában egy bizonyos anyag felszívódása elégtelen a lebontáshoz szükséges enzim hiánya miatt.

Sokkal gyakrabban vezet malabszorpciós kórképhez a coeliakia, a tápanyagok fehérjekomponensei által okozott allergia pl: tejfehérje allergia, szójaallergia, a Crohn betegség, egyéb autoimmun bélbetegségek, immunhiányos állapotok, lezajlott fertőzések és a szénhidrátok károsodott lebontását, felszívódását okozó enzimhiányok.

A Crohn betegségről bővebben korábbi összefoglalónkban olvashat tovább.

Mely tápanyagok segítik emésztésünk megfelelő működését?

A mai rohanó világban a rendszertelen étkezés, a rossz fogyasztói szokások következtében egyre többen küzdenek valamilyen anyagcsere vagy felszívódási zavarral (különböző emésztési problémákkal, hasi puffadással stb.). Az ilyen, életmódunkból adódó panaszok egy része elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel és a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozással kiegészített rendszeres testmozgással.

Hogyan tudjuk ezt megvalósítani?

A legfontosabb, hogy minden étkezés tartalmazzon rostban gazdag fogást.

Miért fontos a megfelelő rostfogyasztás és mely nyersanyagok, élelmiszerek rosttartalma kiemelkedő?– Az alábbi rövid összefoglalóból ezt megtudhatod.

Először nézzük, mit is nevezzünk tulajdonképpen rostnak?

Élelmi rostnak nevezzük a táplálékban lévő, az emésztőenzimek hatásával szemben ellenálló komplex poliszacharidokat és a lignint.

Vízoldékonyságuk alapján két fő csoportba sorolhatóak

A vízben oldódó élelmi rostok képesek lassítani az ételek áthaladását a felső béltraktuson, ezáltal késleltetik vagy gátolják a koleszterin és a glukóz felszívódását. Cukorbetegek diétájában kiemelt szerepe van a magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztásának. A rostok ugyanis lassítják a szénhidrátok felszívódását, ezáltal ritkábban fordul elő hirtelen vércukor ingadózás, a vércukor szintje kiegyensúlyozottabbá válik.

Vízben oldódó élelmi rostok

Pektinek: Megtalálhatók a gyümölcsökben, mint például az almában, birsalmában, szőlőben, málnában, ribizliben, cseresznyében stb. és a sárgarépában

B-glükán található a zab-és árpakorpában

Inulin, legnagyobb mennyiségben a csicsókában fordul elő. A fruktánok csoportjába tartozó összetett cukor, mely a vastagbél területén bomlik le az őt alkotó hat szénatomos fruktózzá. A fruktóz felhasználása a szervezetben független az inzulintól, így a cukorbetegek kedvelt édesítőszere. Jó tudni azonban, hogy kalóriatartalma a répacukoréval egyenértékű és a máj glikogénraktárainak feltöltése után a fölöslegben maradt fruktóz végül trigliceridekké és zsírrá alakul, annak minden negatív anyagcserehatásával. Természetesen, ezen kedvezőtlen következmények elsősorban a fruktózzal édesített késztermékek túlzott fogyasztásakor kerülnek előtérbe. A természetes formában fruktózt tartalmazó gyümölcsök, zöldségek, méz fogyasztását, ha azt nem tiltja egyéb betegség, nem szabad korlátozni.

Ha érdeklődsz a túlzott fruktóz fogyasztás káros következményeinek tudományos okairól, az alábbi cikket ajánljuk figyelmedbe.

Ide tartoznak még a rezisztens keményítő, különböző növényi gumik, nyálkák.

Vízben nem oldódó élelmi rostok

A vízben nem oldódó élelmi rostok legjellemzőbb tulajdonsága a duzzadóképesség, mely által lágyítják a székletet.

Cellulóz megtalálható a zöldségekben, teljes kiőrlésű lisztekben, diófélékben, olajos magvakban, mákban, gyümölcsök héjában.
A hemicellulózok nagyobb része, mely a magok külső héjában, illetve a fás szövetekben található. A lignin pedig szintén a fás szövetek rostforrása.

FIGYELEM!

Fontos felhívni a figyelmet, hogy rostban gazdag táplálkozás esetén fokozottan ügyeljünk a bőséges folyadékfogyasztásra, naponta legalább 2,5-3 l szénsavmentes vizet, ásványvizet fogyasszunk.

Megfelelő mennyiségű folyadék hiányában a rostok a nedvességet a bélfalból fogják elvonni, ez pedig inkább a székrekedés kialakulását segíti elő.

A napi ajánlott élelmi rost bevitel egészséges ember számára 25-30g. Számos kutatás bizonyítja, hogy a megfelelő rostfogyasztással csökkenthető a szív-és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, és a daganatos megbetegedések kialakulásának esélye.

Élelmi rostok táplálkozás-élettani jelentősége

a rostok növelik a teltségérzetet, ezáltal hamarabb alakul ki a jóllakottság érzete (a fogyókúra egyik elengedhetetlen tápláléka a magas rosttartalmú élelmiszerek )

epesavakat kötnek meg, ezáltal csökkentik az epekőképződés esélyét, jótékony hatással van a koleszterin szintre

szabályozzák az emésztés és felszívódás folyamatát

lassítják a gyomorürülést

mérséklik a glükóz terhelésre fellépő vércukor-emelkedést

növelik a béltartalom mennyiségét, gátolják a székrekedés kialakulását

Mindennapi tanácsok

fogyasszunk minden étkezéshez valamilyen nyers zöldséget vagy gyümölcsöt, lehetőleg ne hámozzuk meg, mert a zöldség és gyümölcsök héja értékes rostforrás

kis-étkezésre fogyasszunk például, összeturmixolt zöldség és gyümölcsleveket, natúr joghurtot, melybe keverjünk 2-3 evőkanál zabpelyhet és 1db kockára vágott almát (ne hámozzuk meg)

készíthetünk különböző kásákat, gyümölccsel megbolondítva, mint például zabkását, hajdina-rizs kását, köles-rizs kását, köleskását, hajdinakását

rakott-töltött ételekhez adjunk zabpelyhet, zabkorpát, fehér rizs helyett pedig barna rizzsel készítsük

rántott húst panírozzuk zabpehelybe vagy teljes kiőrlésű panírmorzsába és süssük sütőben

gyümölcssalátánkat szórjuk meg búzacsírával, zabkorpával, zabpehellyel

süteményeket készítsük teljes kiőrlésű liszttel

az ételek sűrítéséhez használjunk például graham lisztet, barna rizslisztet, köleslisztet, ciroklisztet, hajdinalisztet

húsételeinket készíthetjük gyümölcsös, vagy zöldséges változatban is

köretnek fogyasszunk hajdinát, kölest, barna rizst, kuszkuszt, bulgurt, csicseriborsót, teljes kiőrlésű tésztákat

Élelmi rostot tartalmaznak a gyümölcsök (körte, eper, szeder, málna, ribizli, narancs), zöldségek(kelbimbó, articsóka, vöröshagyma, fokhagyma, kukorica, borsó, zöldbab, brokkoli), hüvelyesek (lencse, csicseriborsó, babfélék), valamint teljes gabonák (a korpák mindegyike, valamint a zabkorpás gabonapelyhek, teljes és vegyes gabonákból álló kenyerek).

Főbb élelmiszerek rosttartalma

5-10% diétás rostot tartalmaznak	10-15% diétás rostot tartalmaznak	20-25% diétás rostot tartalmaznak	40-50% diétás rostot tartalmaznak
Kelkáposzta, karalábé, zöldborsó,	müzli, zabpehely, szezámmag	száraz hüvelyesek	búzakorpa,
körte, szilva, ribizli, szőlő, málna, dió	graham kenyér, teljes kiőrlésű liszt,	zabkorpa, lenmag,	kukoricakorpa