Fogyókúráról általában

A túlsúly és az elhízás korunk egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája, mely különféle betegségekre hajlamosít. Az elhízás leginkább helytelen életvitel miatt alakul ki, amelyben döntő szerepet játszik a kevés testmozgás, rendszertelen és hibás táplálkozási szokások.

A túlsúly és az elhízás korunk egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája. A túlsúly országunkban is jelentős méreteket ölt, szinte minden 5. ember elhízott, 10 emberből, pedig 4 túlsúlyos.
A többletsúly különféle betegségekre hajlamosít. Túlsúlyosak esetében gyakoribb a koszorúér megbetegedés, a cukorbetegség, a magas vérnyomás szemben a testtömeg felesleggel nem rendelkezőkkel.
Az elhízás leginkább helytelen életvitel miatt alakul ki, amelyben döntő szerepet játszik a kevés testmozgás, rendszertelen és hibás táplálkozási szokások. Ha a szervezetünkbe több energiát viszünk be, mint amennyit felhasználunk, akkor az egyensúly megbomlik, és ennek következményeként növekszik a testsúly.
A tápláltsági állapot, illetve az elhízás megítélésére több számítási módszert ismerünk, ezek közül a leggyakrabban alkalmazott a BMI (body mass index).

BMI = testtömeg (kg)/ testmagasság (m2)

20 alatt            –          sovány

20-25 között    –          normál

25-30 között    –          túlsúlyos

30 felett           –          elhízott

 

Az egészséges fogyókúra a fokozatosságon alapszik. Gyakran olvasatunk pár nap diéta után elért látványos testtömeg csökkenésről, viszont a drasztikus, gyors fogyás megterheli a szervezetet és ezzel a módszerrel nem lehet tartós eredményt elérni, mivel hosszú távon a túlzott tiltást nem lehet betartani, ezért nagy a visszahízás esélye.

Testtömegcsökkentés = az életmód tartós megváltoztatásával

A fogyás akkor marad tartós, ha a kúra ideje alatt rögzülnek a helyes táplálkozási szokások és emellett rendszeres testmozgást kell végezni.

A fogyókúrás étrend összeállítása:

1. Az energiaszükséglet meghatározása

Függ: kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, évszaktól, hőmérséklettől, stb.A napi ajánlott energia szükségletet kilokalóriában szokás meghatározni. Rövidítése: kcal. A táplálkozás során a javasolt energiamennyiséget 5 – 6 étkezésre arányosan elosztva ajánlott elfogyasztani.

2. Élelmiszer csoportok:

Az étrend gerincét az alacsony energia tartalmú zöldségfélék és gyümölcsök, és a magas élelmi rost, és alacsony glikémiás indexű (GI) gabona magvak, ezekből készült lisztek, pelyhek, kenyerek és pékáruk adják. Felhasználhatóak továbbá a sovány tej és tejtermékek, tejkészítmények, zsírszegény húsok és húskészítmények, halak és a tojás. Az édesipari termékek, nassolnivalók, cukor, méz és üdítőitalok a fogyókúrázó étrendjében felesleges kalória bevitelként jelennek meg, helyettesítésükre az élelmiszeripar kínál alternatívákat:

Például: – cukor, méz helyett    – mesterséges édesítőszer

– üdítőital helyett        – 100%-os gyümölcslé

– sós kréker helyett     – szárított almaszirom

3. Az ételek elkészítése:

Ételkészítéskor a zsírszegény konyhatechnológiai eljárásokat kell alkalmazni. A leveseket készítsük rántás nélkül, esetleg saját anyagával sűrítsük. A főzelékek elkészítésénél ügyeljünk arra, hogy zsírszegény tejjel, tejföllel dúsítsuk az ételt. Sütésnél használjunk hosszabb ideig tartó párolást, roston sütést, sütőzacskóban történő sütést a bő zsiradékban való sütés helyett.
Szendvicsek készítésénél ügyeljünk a kevés zsiradék használatára, ne feledjük, hogy a margarin is jelentős energiát tartalmaz, nem csak az állati eredetű zsiradék.

4. Rostfogyasztás szerepe a sikeres fogyókúrában:

A rostanyagok a növényi élelmiszerek azon részei, amelyet az emésztőrendszer nem tud lebontani, ennek ellenére mégis számos előnye van a fogyasztásuknak. Segítik a bélmozgást, vízmegkötő tulajdonsággal rendelkeznek, ezért teltségérzetet keltenek. Elsősorban a növények héjrétegével vihetjük be az élelmi rostokat a szervezetbe, úgymint: teljes őrlésű gabona és ebből készült pékáruk, hántolatlan gabonamagok, zöldségek és gyümölcsök.

Az utóbbi időben elterjedt a köztudatban a glikémiás index fogalma. A GI sorba rendezi táplálékainkat 0-100-ig annak megfelelően, hogy milyen mértékben emelik meg az egyes élelmiszerek a vércukorszintet. Ez alapján alacsony, közepes és magas GI-ű csoportba sorolhatjuk táplálékainkat. Minél alacsonyabb az élelmiszer GI- e, annál kevésbé emeli meg a vércukorszintet, így elhúzódóbbá teszi a felszívódást, ami az egészséges táplálkozás szempontjából is a legfontosabb. A magas GI-ű ételek fogyasztása hirtelen megemeli a vércukorszintet, míg az alacsony GI-ű élelmiszerek fogyasztása az egészég megőrzésének és a sikeres fogyókúra kulcsa.

 

Néhány példa:

Magas GI: fehér- és félbarna kenyér, kifli, zsemle, édes és sós sütemények, édes müzli, főtt tészta, főtt burgonya, méz, cukor, szőlő, banán

Közepes GI: édesítetlen müzli, barnarizs, zöldborsó, tej, natúr joghurt, a legtöbb hazai gyümölcs

Alacsony GI: száraz hüvelyesek, saláták, paprika, paradicsom, fehér húsok, halak

 

 

A bejegyzés kategóriája: Diéta info, Fogyókúra, Hasznos tudnivalók
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.