November 14-én tartják a Diabétesz Világnapját

Ezen a napon született Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez. A Világnapot a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) és tagszervezetei rendezik meg világszerte.

Az egészségtelen életmóddal összefüggő betegségek sora a tapasztalat szerint már a gyermekeket is veszélyezteti.

Szomorú tény, hogy az elmúlt évek során az elhízott gyermekek száma gyorsabban nőtt, mint a felnőtteké és ismert az is, hogy az elhízott gyerekek 25-80% -a felnőttkorában is túlsúlyos lesz.

Az elhízás már serdülőkorban olyan komplex anyagcserezavarokhoz vezet, melyek korábban csak a 40 éven felüli korosztályt érintették. A gyerekek között is egyre gyakoribb 2-es típusú diabétesz előfordulása, melyet a gyerekkori elhízás ugrásszerű növekedésével magyarázzák.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) 2011-ben világszerte 366 millió cukorbetegségben szenvedő emberrel számolt, ami 2030-ra várhatóan 552 millióra fog emelkedni.
A 2-es típusú diabétesz gyakoriságának emelkedésében a helytelen életmódunkból fakadó tényezők is közrejátszanak.

Mik a diabétesz tényezői?

A mozgásszegény életmód, a rostszegény, kalóriadús, konyhatechnikailag magasan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása elhízáshoz vezet, mely önmagában is népegészségügyi probléma.

A 2-es típusú diabétesz az esetek nagyobb részében az úgynevezett metabolikus szindróma részeként jelenik meg, melyre a megnövekedett haskörfogat, az emelkedett vérzsír értékek, a magas vérnyomás, az emelkedett éhgyomri vércukorszint utalnak.

Mit tehetünk a diabétesz megelőzése érdekében?

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésének máig első és legfontosabb komponense az életmódváltás, mely magába foglalja a megfelelő összetételű, személyre szabott étrendet és a rendszeres fizikai aktivitást.

A diabétesz étrend összeállításának fő szempontjai

Első lépés az étrend energiatartalmának a meghatározása. A 2-es típusú cukorbetegek közel 90%-a, sajnos súlyfelesleggel rendelkezik. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy az étrend szakember által összeállított, egyénre szabott legyen!
A szervezet energiaigénye függ az életkortól, nemtől, a jelenlegi testsúlytól, testmagasságtól, az egyén anyagcsere jellemzőitől és a végzett fizikai tevékenységtől.

Az étrend energiatartalmának meghatározása mellett az étrend összetétele a másik fő szempont. Táplálkozási ajánlásoknak megfelelően az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) megfelelő arányban legyenek jelen a napi étrendben.

Ez a következőt jelenti:

• a táplálékkal bevitt energia 20% fehérjéből
• 30%-a zsírból
• 50%-a szénhidrátból származzon

Étkezési tanácsok a mindennapokban diabétesz esetén

Cukorbetegség esetén is követendő az egészséges táplálkozásnak megfelelő napi többször együnk kevesebbet „jelszó”, ami legalább 4-5-szöri étkezést foglal magában.

A nyersanyag válogatás főbb szempontjai diabétesz esetén

Cukorbetegségben az étrendet a nyersanyagok szénhidráttartalma, vércukoremelő hatása, zsírtartalma és fehérjetartalma alapján határozzuk meg.

Az étrend gerincét az alacsony glikémiás indexű, kis energiatartalmú zöldségek, gyümölcsök, magas rosttartalmú teljes kiőrlésű gabonafélékből készült lisztek, kenyerek, pékáruk képezzék. Kerüljük a vércukrot gyorsan emelő ételeket, italokat.

Gabonafélék, kenyér, pékáru és a diabétesz

A fehér lisztes pékáruk, kenyerek helyett, válasszuk a teljes kiőrlésű rostban gazdag barna vagy magvas kenyeret, pékárut és lisztet.
Kerüljük  a magas zsír és cukortartalmú finom pékárukat.

Tej és tejtermékek és a diabétesz

Tej,-tejtermékek közül az alacsony zsírtartalmú termékeket részesítsük előnyben, mint  1,5% zsírtartalmú tej, natúr joghurt, kefir, túró, tejföl (12%), sovány sajtok ( Tolnai, Köményes, Óvári, Medve Light , Túra).

Zöldségek, gyümölcsök és a diabétesz

Zöldségek közül szinte korlátlanul fogyasztó például a paradicsom, zöldpaprika, uborka, retek, brokkoli, karfiol, cukkini, sóska, paraj, kelkáposzta, padlizsán, fejes saláta, zöldbab, spárga.
Mért mennyiségben fogyasztható a zöldborsó, kukorica, burgonya, sárgarépa, lencse, sárgaborsó, kukorica, sütőtök, szója.

Gyümölcsök

A gyümölcsök mért mennyiségben fogyaszthatók, napi 3-4 részre elosztva, körte, alma, cseresznye, eper, málna, kivi, szeder, őszibarack, mandarin, ananász, gesztenye.

Húsok, húskészítmények és a diabétesz

Húsok közül válasszuk a sovány húsokat, mint a csirkemellet, pulykamellet, halat, sertéscomb/ karaj, marhalapocka, csirkemell sonka, pulykamell sonka, gépsonkafélék, párizsi, virsli.
Nem ajánlott a zsíros húsrészek, mint az oldalas, csülök, kolbász, szalonnafélék, hurka, disznósajt, szalámik.

Tojás és a diabétesz

Fogyasztható zsírszegényen elkészítve javasolt.

Hasznos tanácsok

• fogyasszunk minden étkezéshez valamilyen salátát, zöldséget
• együnk naponta 4-5-ször, lehetőleg azonos időben
• az ételek elkészítéséhez használjunk minél kevesebb zsiradékot, válasszuk a már jól ismert zsírszegény ételkészítési technikákat
• igyunk naponta legalább 2-2,5 l folyadékot, vizet, ásványvizet
• köretnek válasszunk barna rizst, hajdinát, bulgurt, kölest, kuszkuszt, teljes kiőrlésű rostban gazdag tésztákat
• vezessünk étkezési naplót
• rendszeresen ellenőrizzük vércukorértékünket és testsúlyunkat
• kerüljük a cukrozott ételeket, italokat
• édesítésre használjunk természetes édesítőszert, például nyírfacukrot
• ízesítésre a friss, zöld fűszernövényeket válasszuk

Forrás: www.eski.hu

Készítette:

Sereg Dóra dietetikus

Mentés