Szimbiózisban testünk mikroflórájával, jótékony baktériumok kívül-belül.

 probiotikumok

Testünk elsődleges kapcsolata  környezetével a különböző testfelszíni felületeken, a bőrön, nyálkahártyákon keresztül jön létre. A külvilágból származó „idegen anyagoknak”, melyek éppúgy lehetnek számunkra hasznosak, mint károsak, ezeken a hámfelszíneken kell átjutniuk, ahhoz, hogy bekerüljenek a szervezetbe. Nem véletlen, hogy ezen belépési kapuk egyben szervezetünk első védelmi vonalát is jelentik, részben mechanikus, funkcionális védelmet nyújtva, részben pedig saját immunológiailag aktív sejtapparátusuk segítségével.

normál bélbaktérium flóra

Amikor baktériumokról, gombákról esik szó, gyakran csak kórokozóként emlegetjük őket és megfeledkezünk a testünkben velünk élő mintegy 100 billió, egészségünk megőrzése szempontjából kitüntetett szereppel bíró mikroorganizmusról, melyek jelen vannak a bőr, a légutak, a húgy-, és ivarszervek hámfelszínein és benépesítik béltraktusunkat. Ez a dinamikusan változó sokszínű mikroközösség szoros kapcsolatban áll immunrendszerünkkel és összetételének megváltozása, az egészséges egyensúly elvesztése számos betegséggel hozható összefüggésbe. A normál flóra fenntartása, helyreállítása és ennek szerepe a gyógyítás és megelőzés területén intenzív kutatás tárgya.

„A halál a bélben lakozik” /Paracelsus/

Az ismert idézet lényegét fordítva is megközelíthetjük, vagyis egészségünk megőrzésének alapja az egészséges bélrendszer.

egészséges bélrendszer


Jó tudni:

  • immunrendszerünk 70% a béltraktusban (GALT: gut associated lymphoid tissue), a vékonybelek speciális sejtcsoportjaiban (Peyer plakkok) és a vékonybeleket rögzítő hashártyakettőzetben található nyirokcsomókban található
  • a kialakult mikroflórát mintegy 400 faj alkotja, csíraszámuk a gyomortól a végbélig haladva 10³–10¹²/g között változik, össztömegük eléri az 1 kg-ot, vagyis számuk egy nagyságrenddel meghaladja szervezetünk sejtjeinek számát
  • testünk az emberi genomot jóval meghaladó mikrobiális gént tartalmaz, a velünk élő mikrobák mintegy 8 milliós génállománnyal bírnak, szemben a nagyjából 22 ezer emberi génnel
  • bélflóránk egyedi, az adott egyénre jellemző baktériumtörzsekből áll, melyek alapján „ujjlenyomatként” beazonosíthatóak vagyunk
  • a gyomor-bélrendszerben dominálóan jelenlévő jótékony baktériumok és a potenciálisan betegséget okozó törzsek egymás mellett, egyénenként változó, de meghatározott arányú megoszlásban vannak jelen, egyensúlyuk megbomlása veszélyt jelenthet a gazdaszervezet számára
  • számos betegség kialakulásában látszik igazolódni a kóros összetételű bélflóra- dysbiosis- szerepe: gyulladásos bélbetegségek, vastagbélrák, dibétesz, metabolikus szindróma, atópia, allergia


A bélflóra

bélflóra

Az egészséges újszülött emésztőrendszere steril. A születés során az anya hüvely és bélflórájából származó baktériumok, az újszülött tápcsatornájába kerülve, teremtik meg a megfelelő környezetet az első bélbaktériumok megtelepedéséhez. Kezdetben a táplálástól függően a bifidobactériumok és lactobacillusok vannak túlsúlyban, ezekhez később a felnőttkori flórára jellemző egyéb baktérium törzs és néhány gombafaj is csatlakozik.
A csecsemőkort követően a megtelepedett bélflóra már alig változik, azt elsősorban külső hatások befolyásolják, módosítják.
A bélflórát összetételét befolyásoló tényezők: táplálkozás, életmód, életkor, származás, gyógyszerek, betegség, stressz.


Miért fontos, hogy megőrizzük bélflóránk épségét?

egészséges bélflóra

Ahogy azt már az előző cikkünkben is említettük a rendszertelen étkezés, a rossz fogyasztói szokások, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a környezeti ártalmak és a különböző gyógyszerek szedése következtében bélflóránk jelentős része elpusztulhat, aminek következtében elszaporodnak a nemkívánatos baktériumok.


A bélben élő baktériumok három csoportba oszthatók:

  • probiotikumok, melyek jótékony hatást gyakorolnak szervezetünkre nézve
  • patogének, azaz betegségeket kiváltó baktériumok,
  • kétarcúak, amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ, így lehetnek hasznosak, semlegesek vagy károsak is


Az egészséges bélflóra szerepe

jótékony baktériumok

Az egészséges bélnyálkahártya egyrészt fizikai gátat képezve védi a szervezetet többek közt a mikrobáktól, másrészt közvetítő felülete annak, a folyamatos, kölcsönös kommunikációnak is, amely a kialakult bélflóra és a bélfalban lévő immunsejtek közt jön létre. Ez az életre szóló kapcsolat már a kora újszülött kortól segíti a patogén és apatogén kórokozók megkülönböztetését, így a fertőzések megelőzésében és az ártalmas kórokozók elleni védelemben kulcs fontosságú.

bélbaktériumok szerepe

  • gátolják a patogének megtelepedését
  • az általuk előállított fehérjék elpusztítják, vagy távol tartják a káros baktériumokat
  • több olyan anyagot termelnek, amelyek a szervezet gyulladásra adott válaszreakciójában játszanak fontos szerepet
  • védő hatású anyagcseretermékeket állítanak elő: arginin, glutamin és rövid szénláncú zsírsavak
  • fokozzák a bélmotilitást, segítik az emésztést
  • biztosítják a bélnyálkahártya áteresztőképességének épségét
  • tovább bontják a vastagbélbe jutó tápanyagokat
  • vitamint szintetizálnak
  •  elő-anyagokból aktív gyógyszereket állítanak elő

A rostok szerepéről előző cikkünkben ide kattintva olvashatsz tovább



Funkcionális élelmiszerek

funkcionális élelmiszerek

Probiotikumnak hívjuk azokat az élő, a szervezetre jótékonyan ható, nem kórokozó, a bélflóra részét képező mikroorganizmusokat, amelyek a természetes környezetben is előfordulnak.

A savanyított tejtermékek jótékony hatása évezredek óta ismert. Már az Ószövetségben találhatunk utalást erre, hisz Ábrahám hosszú életét az Írás szerint a joghurtnak köszönhette. Az erjesztés folyamatának kidolgozása később a középkori szerzetesrendek érdeme lett, megalapozva ezzel a sajt- és szeszgyártást.

tudós

Leeuwenhoek az 1670-es években saját készítésű mikroszkópjával elsőként figyelt meg szabad szemmel nem látható parányi élőlényeket, baktériumokat.

Louis Pasteur (1822-95) in his Laboratory, 1885 (oil on canvas)

Azt, hogy az erjedést mikroorganizmusok okozzák és, hogy egyes betegségek kialakulásában is baktériumok játszanak szerepet, 200 évvel később Louis Pasteur fogalmazta meg. Nevéhez fűződik a pasztőrözés, ő dolgozta ki és használta először a veszettség, a lépfene és a baromfivész elleni védőoltást.

A probiotikum fogalma, pro bios az „életért”, sokkal később 1965-ban született. Az első probiotikus tejtermékeket az 1950-es években gyártották.


Természetes probiotikum források

probiotikus élelmiszerek

élőflórás joghurt, kefir
túró, túrókészítmények
érlelt sajtok
savanyú káposzta
kovászos uborka


Prebiotikum

A prebiotikumok olyan szerves, emészthetetlen tápanyagok (rostok), amelyek szelektíven elősegítik az egészséges bélflórát alkotó baktériumok szaporodását és segítik azok hatékonyságát. Prebiotikum az inulin, a laktulóz, a rövid szénláncú, kis molekulasúlyú galacto-oligoszacharidok (GOS), a hosszú szénláncú, nagy molekulasúlyú frukto-oligoszacharidok (FOS).
A pro- és prebiotikumokat egyaránt tartalmazó termékek a szinbiotikumok.

Mely élelmiszerek tartalmaznak prebiotikumokat?

édesburgonya
fokhagyma
vöröshagyma
póréhagyma
cikóriagyökér
csicsóka
bab, borsó,
articsóka
búza, zabpehely
érett sajtok
tej
banán

 


Cikória táplálkozás élettani jelentősége



Cikória jelentősége táplálkozásunkban

cikória

Cikória az egyik legősibb zöldségféle. Az őszirózsafélék családjába tartozó mezei katáng nemesített változata. Egyes fajtáit levelükért termesztik, a gyökércikória fajtacsoport fajtáinak gyökeréből kávépótlót készítenek.

Jelentősége

  • magas rosttartalmának köszönhetően, jó hatással van emésztőrendszerünkre
  • jelentős az ásványi anyag tartalma, tartalmaz meszet, foszfort, kalciumot, káliumot
  • jelentős jódforrás
  • inulin tartalma is kiemelkedő, cukorbetegek táplálkozásába is beilleszthető

Cikória jótékony hatásáról ide kattintva olvashat tovább

 

Recept ajánlat:

kovászos uborka

Itt az uborka szezon, ti is szoktatok sváb kovászos uborkát készíteni?

Recept:

  • kb. 2-2,5 kg uborka
  • 6-8 gerezd fokhagyma
  • 6 db burgonya
  • 1 csokor kapor
  • 4-5 dkg só

Elkészítés:

Az uborkákat nagyon jól megmossuk, a burgonyát megpucoljuk és félbevágjuk.
A kaprot lemossuk és a fokhagymát megpucoljuk
A tiszta üveg aljára tesszük a fokhagyma, burgonya, és a kapor felét.
Az uborkát tetszés szerint bevágjuk, félbe vagy négy felé, de ne vágjuk teljessen szét /az egyik végén egyben maradjanak/.
Rakjuk sorba az üvegbe és a tetejére tegyük a megmaradt fokhagymát, kaprot és burgonyát.
Langyos sós vízzel felöntjük és egy darab alufóliával letakarjuk a tetejét.
Kitesszük a napra és kb. 3-4 nap múlva, ha süt a nap és meleg van, már jó is az ubink.
Ekkor kiszedjük egy másik üvegbe vagy zárható tálba az uborkákat. A levét ráöntjük és hűtőben tároljuk.

Forrás: http://www.nosalty.hu/recept/kovaszos-uborka-4-burgonyaval-erlelve


 Zöldséges sült csirke kölessel

Zölsdéges csirke kölessel

 

Forrás:

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3077078/

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK7617/

http://www.europeanreview.org/wp/wp-content/uploads/323-333.pdf

http://www.elitmed.hu/upload/pdf/a_probiotikumok_alkalmazasanak_lehetosegei_emesztoszervi_betegsegekben-827.pdf

 

Készítette:

Dr. Wirth Krisztina

Sereg Dóra-dietetikus

2014. július.

 

A bejegyzés kategóriája: Egyéb hasznos, Olvasnivalók
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.