Szimbiózisban testünk mikroflórájával, jótékony baktériumok kivűl-belül

Testünk elsődleges kapcsolata környezetével a különböző testfelszíni felületeken, a bőrön, nyálkahártyákon keresztül jön létre. A külvilágból származó „idegen anyagoknak”, melyek éppúgy lehetnek számunkra hasznosak, mint károsak, ezeken a hámfelszíneken kell átjutniuk, ahhoz, hogy bekerüljenek a szervezetbe. Nem véletlen, hogy ezen belépési kapuk egyben szervezetünk első védelmi vonalát is jelentik, részben mechanikus, funkcionális védelmet nyújtva, részben pedig saját immunológiailag aktív sejtapparátusuk segítségével.

Amikor baktériumokról, gombákról esik szó, gyakran csak kórokozóként emlegetjük őket és megfeledkezünk a testünkben velünk élő mintegy 100 billió, egészségünk megőrzése szempontjából kitüntetett szereppel bíró mikroorganizmusról, melyek jelen vannak a bőr, a légutak, a húgy-, és ivarszervek hámfelszínein és benépesítik béltraktusunkat. Ez a dinamikusan változó sokszínű mikroközösség szoros kapcsolatban áll immunrendszerünkkel és összetételének megváltozása, az egészséges egyensúly elvesztése számos betegséggel hozható összefüggésbe. A normál flóra fenntartása, helyreállítása és ennek szerepe a gyógyítás és megelőzés területén intenzív kutatás tárgya.

„A halál a bélben lakozik” /Paracelsus/

Az ismert idézet lényegét fordítva is megközelíthetjük, vagyis egészségünk megőrzésének alapja az egészséges bélrendszer.

Jó tudni:

immunrendszerünk 70% a béltraktusban (GALT: gut associated lymphoid tissue), a vékonybelek speciális sejtcsoportjaiban (Peyer plakkok) és a vékonybeleket rögzítő hashártyakettőzetben található nyirokcsomókban található

a kialakult mikroflórát mintegy 400 faj alkotja, csíraszámuk a gyomortól a végbélig haladva 10³–10¹²/g között változik, össztömegük eléri az 1 kg-ot, vagyis számuk egy nagyságrenddel meghaladja szervezetünk sejtjeinek számát

testünk az emberi genomot jóval meghaladó mikrobiális gént tartalmaz, a velünk élő mikrobák mintegy 8 milliós génállománnyal bírnak, szemben a nagyjából 22 ezer emberi génnel

bélflóránk egyedi, az adott egyénre jellemző baktériumtörzsekből áll, melyek alapján „ujjlenyomatként” beazonosíthatóak vagyunk

a gyomor-bélrendszerben dominálóan jelenlévő jótékony baktériumok és a potenciálisan betegséget okozó törzsek egymás mellett, egyénenként változó, de meghatározott arányú megoszlásban vannak jelen, egyensúlyuk megbomlása veszélyt jelenthet a gazdaszervezet számára

számos betegség kialakulásában látszik igazolódni a kóros összetételű bélflóra- dysbiosis- szerepe: gyulladásos bélbetegségek, vastagbélrák, dibétesz, metabolikus szindróma, atópia, allergia

A bélflóra

Az egészséges újszülött emésztőrendszere steril. A születés során az anya hüvely és bélflórájából származó baktériumok, az újszülött tápcsatornájába kerülve, teremtik meg a megfelelő környezetet az első bélbaktériumok megtelepedéséhez. Kezdetben a táplálástól függően a bifidobactériumok és lactobacillusok vannak túlsúlyban, ezekhez később a felnőttkori flórára jellemző egyéb baktérium törzs és néhány gombafaj is csatlakozik.
A csecsemőkort követően a megtelepedett bélflóra már alig változik, azt elsősorban külső hatások befolyásolják, módosítják.
A bélflórát összetételét befolyásoló tényezők: táplálkozás, életmód, életkor, származás, gyógyszerek, betegség, stressz.

Miért fontos, hogy megőrizzük bélflóránk épségét?

Ahogy azt már az előző cikkünkben is említettük a rendszertelen étkezés, a rossz fogyasztói szokások, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a környezeti ártalmak és a különböző gyógyszerek szedése következtében bélflóránk jelentős része elpusztulhat, aminek következtében elszaporodnak a nemkívánatos baktériumok.

A bélben élő baktériumok három csoportba oszthatók:

probiotikumok, melyek jótékony hatást gyakorolnak szervezetünkre nézve

patogének, azaz betegségeket kiváltó baktériumok,

kétarcúak, amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ, így lehetnek hasznosak, semlegesek vagy károsak is

Az egészséges bélflóra szerepe

Az egészséges bélnyálkahártya egyrészt fizikai gátat képezve védi a szervezetet többek közt a mikrobáktól, másrészt közvetítő felülete annak, a folyamatos, kölcsönös kommunikációnak is, amely a kialakult bélflóra és a bélfalban lévő immunsejtek közt jön létre. Ez az életre szóló kapcsolat már a kora újszülött kortól segíti a patogén és apatogén kórokozók megkülönböztetését, így a fertőzések megelőzésében és az ártalmas kórokozók elleni védelemben kulcs fontosságú.

gátolják a patogének megtelepedését

az általuk előállított fehérjék elpusztítják, vagy távol tartják a káros baktériumokat

több olyan anyagot termelnek, amelyek a szervezet gyulladásra adott válaszreakciójában játszanak fontos szerepet

védő hatású anyagcseretermékeket állítanak elő: arginin, glutamin és rövid szénláncú zsírsavak

fokozzák a bélmotilitást, segítik az emésztést

biztosítják a bélnyálkahártya áteresztőképességének épségét

tovább bontják a vastagbélbe jutó tápanyagokat

vitamint szintetizálnak

elő-anyagokból aktív gyógyszereket állítanak elő

A rostok szerepéről előző cikkünkben ide kattintva olvashatsz tovább

Funkcionális élelmiszerek

Probiotikumnak hívjuk azokat az élő, a szervezetre jótékonyan ható, nem kórokozó, a bélflóra részét képező mikroorganizmusokat, amelyek a természetes környezetben is előfordulnak.

A savanyított tejtermékek jótékony hatása évezredek óta ismert. Már az Ószövetségben találhatunk utalást erre, hisz Ábrahám hosszú életét az Írás szerint a joghurtnak köszönhette. Az erjesztés folyamatának kidolgozása később a középkori szerzetesrendek érdeme lett, megalapozva ezzel a sajt- és szeszgyártást.

Leeuwenhoek az 1670-es években saját készítésű mikroszkópjával elsőként figyelt meg szabad szemmel nem látható parányi élőlényeket, baktériumokat.

Azt, hogy az erjedést mikroorganizmusok okozzák és, hogy egyes betegségek kialakulásában is baktériumok játszanak szerepet, 200 évvel később Louis Pasteur fogalmazta meg. Nevéhez fűződik a pasztőrözés, ő dolgozta ki és használta először a veszettség, a lépfene és a baromfivész elleni védőoltást.

A probiotikum fogalma, pro bios az „életért”, sokkal később 1965-ban született. Az első probiotikus tejtermékeket az 1950-es években gyártották.

Természetes probiotikum források

élőflórás joghurt, kefir

túró, túrókészítmények

érlelt sajtok

savanyú káposzta

kovászos uborka

Prebiotikum

A prebiotikumok olyan szerves, emészthetetlen tápanyagok (rostok), amelyek szelektíven elősegítik az egészséges bélflórát alkotó baktériumok szaporodását és segítik azok hatékonyságát. Prebiotikum az inulin, a laktulóz, a rövid szénláncú, kis molekulasúlyú galacto-oligoszacharidok (GOS), a hosszú szénláncú, nagy molekulasúlyú frukto-oligoszacharidok (FOS).
A pro- és prebiotikumokat egyaránt tartalmazó termékek a szinbiotikumok.

Mely élelmiszerek tartalmaznak prebiotikumokat?

édesburgonya

fokhagyma

vöröshagyma

póréhagyma

cikóriagyökér

csicsóka

bab, borsó,

articsóka

búza, zabpehely

érett sajtok

tej

banán

Cikória táplálkozás élettani jelentősége

Cikória jelentősége táplálkozásunkban

Cikória az egyik legősibb zöldségféle. Az őszirózsafélék családjába tartozó mezei katáng nemesített változata. Egyes fajtáit levelükért termesztik, a gyökércikória fajtacsoport fajtáinak gyökeréből kávépótlót készítenek.

Jelentősége

magas rosttartalmának köszönhetően, jó hatással van emésztőrendszerünkre

jelentős az ásványi anyag tartalma, tartalmaz meszet, foszfort, kalciumot, káliumot

jelentős jódforrás

inulin tartalma is kiemelkedő, cukorbetegek táplálkozásába is beilleszthető

Cikória jótékony hatásáról ide kattintva olvashat tovább

Recept ajánlat:

Itt az uborka szezon, ti is szoktatok sváb kovászos uborkát készíteni?

Recept:

kb. 2-2,5 kg uborka

6-8 gerezd fokhagyma

6 db burgonya

1 csokor kapor

4-5 dkg só

Elkészítés:

Az uborkákat nagyon jól megmossuk, a burgonyát megpucoljuk és félbevágjuk.
A kaprot lemossuk és a fokhagymát megpucoljuk
A tiszta üveg aljára tesszük a fokhagyma, burgonya, és a kapor felét.
Az uborkát tetszés szerint bevágjuk, félbe vagy négy felé, de ne vágjuk teljessen szét /az egyik végén egyben maradjanak/.
Rakjuk sorba az üvegbe és a tetejére tegyük a megmaradt fokhagymát, kaprot és burgonyát.
Langyos sós vízzel felöntjük és egy darab alufóliával letakarjuk a tetejét.
Kitesszük a napra és kb. 3-4 nap múlva, ha süt a nap és meleg van, már jó is az ubink.
Ekkor kiszedjük egy másik üvegbe vagy zárható tálba az uborkákat. A levét ráöntjük és hűtőben tároljuk.

Forrás: http://www.nosalty.hu/recept/kovaszos-uborka-4-burgonyaval-erlelve

Zöldséges sült csirke kölessel