A kukorica a pázsitfűfélék családjába tartozik. Származási helye Mexikó, valamint Közép-Amerika. Amerika felfedezése után a kukorica Európában is elterjedt.

Táplálkozás-élettani jelentősége

• a kukoricát gyógynövénynek tekintjük
• a népi gyógyászatban gyógyhatását alkalmazzák hólyagbántalmak, vizelési nehézségek előfordulása esetén
• a kukoricabajusz magában és keverékekben is hatékony a húgyutak bántalmaira
• hatásos vesekő és vesehomok esetén
• alkalmazzák fogyasztóteák összetételeként is
• magas a keményítő és fehérjetartalma
• magas a vitamin és ásványi anyag tartalma
• csökkenti a koleszterin szintet és segíti az érelmeszesedés elkerülését
• Foszfortartalmának köszönhetően enyhítheti a hátgerincfájdalmat a belőle készült gyógyszerekkel

Érdekesség

A népi hagyomány szerint hasmenés ellen a kukoricát durvára, szemcsésre darálták, szitálták és a visszamaradt szemeket vízben megfőzték. Napjában kétszer-háromszor fogyasztottak belőle.
A magas vérnyomást a lemorzsolt csutka is gyógyítja. Az apróra vágott csutkából félmaraknyét főztek fel egy liter vízben és naponta négyszer –ötször 2 dl-t fogyasztottak.

Tápanyagtartalom 100g csemege kukoricában

Energia: 550kJ/131kcal
Fehérje: 4,7g
Szénhidrát: 23,6g
Foszfor: 38mg
Kalcium: 7mg
Kálium: 330mg
Magnézium: 120mg
Nátrium: 6mg
B1-vitamin: 48qg
B2-vitamin: 57qg
Folsav: 26qg
Élelmi rost: 8,8g

Forrás:

Dr. Nagy Jenő: Növények az egészségért, Szalay, 2012

Rodler Imre: Új-Tápanyagtáblázat, Medicina, 2006