Sav-bázis egyensúly

víz

Manapság egyre többet lehet hallani arról, hogy szervezetünk sav-bázis egyensúlyának módosításával egészségesebbé válhatunk, javulhat közérzetünk, megszabadulhatunk betegségeinktől.

Valójában mit is jelent a szervezet lúgosítása és ez milyen hatással van, az egészségünkre?

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének januári hírlevelében részletes leírást talál, amit mi is összefoglaltunk.

.
A „lúgosítás” lehetséges előnyei és veszélyei
Az egészségünk megőrzése, megóvása, visszaszerzése érdekében gyakran fordulunk speciális étrendek, divat diéták, jól hangzó, különleges, vagy inkább ismerősen csengő módszerekhez. Laikusként is hasznos megismerni az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a táplálékcsoportokat, tisztában lenni az ennivalóból származó energia és a tápanyagok fogalmával, szerepével. Ugyanakkor az egyénre szabott, hosszú távon alkalmazott étrendet, diétát célszerű szakemberrel, dietetikussal egyeztetni, aki figyelembe veszi az életmódot, az aktuális egészségi- és tápláltsági állapotot, valamint a megvalósíthatóságot is.
A lúgosítás kapcsán évek óta rá- rácsodálkozunk a pH, azaz vegyhatás csodájára, hogy mire is képes, mert akik le akarnak fogyni, de javítanának ízületi panaszaikon, cukorbetegek, daganatos betegségben szenvednek és az örök fiatalság elixírjét keresik, azok a lúgosító étrendben megoldásra lelnek, ígérik a reklámok, hírlevelek. A fantasztikus hatású lúgosító módszerekről, készítményekről naponta érkező kínálat értelmezéséhez, a mérlegeléshez szeretnénk támpontokat adni az alábbiakban.

A sav-bázis egyensúly

Anyagcsere-folyamataink során sejtjeinkben szüntelenül savak képződnek. A legáltalánosabb tápanyag a sejtek számára a glükóz, azaz szőlőcukor, melyet egyszerű vagy összetett szénhidrátokból a táplálékkal veszünk magunkhoz, de a szervezet más forrásból is (pl. aminosavak) képes előállítani. Az energia kinyerésének a végső folyamata az oxidáció, melynek során szén-dioxid és víz keletkezik. A szén-dioxid (CO2) kémiai szempontból savképző anyagnak tekinthető, vizes közegben a vízmolekulákkal reakcióba lépve szénsavat
hoz létre. A sav-bázis egyensúly fenntartásában a legfontosabb szervek a tüdő és a vesék.

Ételek hatása a veseterhelésre

Ismert tény, hogy az életkorral csökken a vese sav-bázis szabályzó képessége. A nagy fehérje és alacsony szénhidrát tartalmú étrend hat a vizelet kémiai összetételére.

Az étrendnek, illetve az ételek bizonyos összetevőinek hatása van a sav-bázis egyensúlyra. Felnőttek esetében az ételek kémiai összetevői (fehérje, klorid, foszfor, nátrium, kálium, kalcium, magnézium), a fő tápanyagok felszívódásának eltérő aránya, a kéntartalmú aminosavakból származó szulfátok metabolizmusa, a fiziológiás 7,4 pH értékeken történő szulfát disszociáció mértéke, a kalcium és magnézium ionok bírnak jelentőséggel. Ezen faktorok segítségével becsülhető meg az étrendek, ételek savas veseterhelése, a potencial renal acid load / PRAL. A PRAL (24 órás periódusra) a relatív állandó, vizelet szerves sav mennyiség összevetésével együtt (egészséges egyéneknél a testtömegre, illetve testfelszínre vonatkoztatva) eredményezi a napi teljes sav kiválasztást.

Ide kattintva megtalálják leggyakrabban fogyasztott élelmiszereinket PRAL értékeik alapján csoportosítva.

A lúgosító étrend elmélete

A lúgosító étrend elmélete azon alapul, hogy bizonyos ételek elfogyasztása segít fenntartani szervezetünk ideális pH egyensúlyát, ezzel hozzájárulva egészségünk fenntartásához.
Az Amerikai Dietetikus Társaság szerint a lúgosító étrend alapvetően egészséges, hiszen az étrend gazdag növényi eredetű ételekben, sok folyadékot javasol. Ugyanakkor szervezetünk/vérünk pH-ja 7,35 és 7,45 közé szabályozódik normál esetben, függetlenül az étrendtől. Számos gyümölcs, valamint a tej és a tejtermékek mellőzése mindenképpen hátrányos.
Lehetséges előnyök

A nagy állati fehérje tartalmú diéta hatására csökkenhet a vizelet pH, ami növeli a vesekövesség rizikóját, míg a zöldségekben gazdag étrend, mint a lúgosító, csökkenti ezt a rizikót.
• A lúgosító étrend alkalikus irányba tolja a vizelet pH-t, ez csökkentheti a Ca ürítését, ami azonban nem jellemzi a szervezet teljes Ca egyensúlyát, az egyéb puffer rendszerek, például a foszfát miatt, ugyanakkor nincs alapvető bizonyíték arra, hogy javítja a csontok egészségét, illetve véd az oszteoporózis ellen.
• A megnövelt gyümölcs- és zöldségfogyasztással javulhat a Na/K arány, aminek előnyös következménye lehet a csontok egészségére, az izomvesztésre, valamint enyhíthet egyéb krónikus betegségeket, mint a magas vérnyomás és az agyvérzés.
• A lúgosítás eredményeként megemelkedő növekedési hormonszint javíthatja a keringést, a memóriát és a kognitív funkciókat.
• A lúgosító étrend következményeként a megnövekedett intracelluláris magnéziumszint elősegíti a D-vitamin aktiválását.
• A lúgosítás hozzájárul a magasabb pH szintet igénylő kemoterápiás szerek hatékonyságát.
• A lúgosító vagy vegetáriánus diéták daganat megelőző szerepére vonatkozóan sincs
• meggyőző bizonyíték.

Lehetséges veszélyek

• Vitathatatlan a bizonyíték, hogy akik több friss zöldséget és gyümölcsöt esznek, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot isznak, azok között ritkább a daganatos és más betegségek előfordulása. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy az étrend jelentősen és tartósan meg tudja változtatni a vér kémhatását, a gyakori vér pH eltolódás komolyabb problémára, vesebetegségre utal, ami nem a lúgosító diéta kérdése.
Vesebetegség esetén csak szigorú orvosi felügyelet alatt alkalmazható az étrend, súlyos cukorbetegségben orvosi ellenőrzés nélkül ellenjavallt.
• A nem megfelelően kontrollált vércukor mellett – különösen 1-es típusú vagy súlyos 2-es típusú cukorbetegnél – nagy az esélye az étkezés utáni hirtelen vércukorszint csökkenésének, ha nincs elég ismerete a diétáról és a betegségről.

Forrás: MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél, VI. évfolyam 1. szám, 2013. január

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.