Tavaszi megtisztulás, avagy hasznos tanácsok a Húsvét előtti Nagyhétre

A húsvétot megelőző böjti időszak Húshagyó keddel kezdődik és Hamvazó szerdától húsvét vasárnapig tart. A böjti szokások kialakulásának hátterében vallási és egészségügyi okok állnak, a böjt önfegyelemre és lemondásra tanít, segíti szervezetünk öngyógyító folyamatait.

Húsvét előtti 40 napos Nagyböjt az ember Isten iránti szeretetét fejezi ki. A keresztény hagyományban a 40 visszatérő szám: Jézus nyilvános tevékenysége előtt 40 napig böjtölt a pusztában, de 40 napig tartott a vízözön, 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában és 40 napot töltött és böjtölt Mózes is a Sínai-hegyen. A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét. A keresztény vallási gyakorlatban a hosszú „húshagyó” időszak után Húsvét vasárnap szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjtöt elsősorban orvosi felügyelet alatt javasolt végezni. Mindenképp kérje ki kezelőorvosa tanácsát, mielőtt elkezdené a szigorú böjtöt!

Böjt szerepe a különböző vallásokban

A böjt fontos szerepet tölt be a különböző népek vallási gyakorlatában és sokszor teljes lemondást igényel – általában rendszeres vagy többszörös „koplalást” írnak elő, amely fizikai és szellemi megtisztulást eredményez. Különböző vallásokban más és más böjtölési szokások alakultak ki, így például:
• buddhisták és a hinduk teliholdkor
• muzulmánok ramadán idején
• ortodoxok szerdánként vagy péntekenként
• a zsidók a gyász és a bűnbánat napjain böjtölnek.
A katolikus egyház a húsvéti Nagyböjt mellett karácsony előtt, advent idejére és péntekenként írt elő hús nélküli étkezést, de manapság ezt már kevesen követik.

A hatvanas években enyhültek a szabályok és szigorú böjtöt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kell tartani.

Magyarországon ebben az időszakban nem főztek, sütöttek állati eredetű zsírral; a nagyböjt kezdete előtt mindent a kamrába tettek, amit negyven napig nem fogyasztanak, ilyen volt például a zsíros edény, szalonna, tepertő stb. Naponta kétszer étkeztek: ebédre levest, böjtös pitét, vacsorára olajos káposztát, savanyú paprikát, diót és mézet ettek. A hagyományos böjti étrendben helyet kapott még sokféle főzelék, aszalt gyümölcs, tojás- és halétel. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, mulatságokat tartani.

Hasznos tanácsok böjt idején

• A böjt előtti napokon kerüljük a nehéz, zsíros ételeket. Fogyasszunk több zöldséget-gyümölcsöt és többször együnk kevesebbet!
• Ne felejtsük el, hogy a böjt nem egyenlő a koplalással!
• A gabonafélék jelentős részét képezik az egészséges táplálkozásnak a böjti időszakban is. Kisétkezésre készíthetünk kását, például kölesből, hajdinából, kukoricából, zabpehelyből. A böjt egyik legkedveltebb étele a kukoricapuliszka, melyet sokféleképpen elkészíthetünk. A kölesből, barna rizsből készítsünk zöldségek hozzáadásával rizottót vagy zöldséges köles- vagy rizsgolyót.
• Zöldségek, gyümölcsök szintén alapvető részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Böjt ideje alatt is fogyasszunk sok zöldséget-gyümölcsöt, hiszen jelentős vitamin és ásványi anyag tartalommal bírnak.
• Az aszalt gyümölcsök és olajos magvak is igazi böjtös ételek. Készíthetünk belőle házilag készített müzlit, illetve belekeverhetjük kenyérbe és süteményekbe.
• Ne feledkezzünk el a rendszeres folyadékfogyasztásról sem! Igyunk naponta 2-3 l szénsavmentes ásványvizet és különböző gyógyteákat. Különböző gyógynövények javallatairól az alábbi linken talál információt.

•Gyógyteák közül javasolt például a csalántea, kutyabengekéreg, mezei zsurló, gyermekláncfű, körömvirág, cickafarkfű és akácvirág teák fogyasztása.

Termékajánló: Herbária salaktalanító tea, Pannonhalmi salaktalanító tea

Hagyományos böjti ételek

Jellegzetes böjti ételnek számított a cibereleves, a korpából készült savanyú leves, a tejleves, túrós vagy mákos csíkmák (házi, gyúrt tészta, amelyet kinyújtás után csíkokra vágnak, frissen, forrásban levő vízben kifőznek, majd cukrozott, darált mákkal megszórva fogyasztják), különböző aszalt gyümölcsök, tojás, halételek és sóban főtt bab, vagy a paprikás lepény.
Az internet segítségével összegyűjtöttünk néhány hagyományos Böjti Receptet, amit ide kattintva elolvashat.

Jól ismert táplálkozási tanácsok érvényesek húsvétkor is

Ünnepekkor hajlamosak vagyunk többet enni, mint általában, ilyenkor is érdemes odafigyelni a táplálkozásra.

• Együnk többször kevesebbet, így egyszerre kevésbé terheljük meg gyomrunkat!
• Az ételek tálalásához válasszunk kisebb tányért, így egyszerre kevesebbet tudunk szedni az ételből
• Az ételeket alaposan rágjuk meg, ezáltal hamarabb kialakul a jóllakottság érzete, és emésztőrendszerünknek is jobb, ha pépesebb állagú étel kerül a gyomrunkba
• Kerüljük a túl hideg vagy túl meleg ételeket!
• Ne fogyasszunk egyszerre nagy mennyiségű zsíros ételt és tömény alkoholt, mert hasnyálmirigy gyulladás és epegörcs kialakulásához vezethet!
• Tömény alkohol helyett válasszunk inkább száraz vörös és fehérborokat, könnyű rosét!
• Lefekvés előtt 3-4 órával már ne étkezzünk!

Hasznos konyhatechnológiai tanácsok

• Válasszuk a párolást, gőzben főzést, zsírszegény ételkészítési módokat, mint cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban, alufóliában. A bő zsírban készített ételek nehezen emészthetők.
• Rántás helyett habarjunk durum vagy teljes kiőrlésű liszttel, barna rizsliszttel, kefirrel, joghurttal, alacsony zsírtartalmú tejföllel.
• Az ételeket sűríthetjük a saját alapanyagával, vagy készíthetjük lisztszórással.
A rántás emészthetőségét javíthatjuk, ha a lisztet szárazon pirítjuk meg és a zsiradékot hidegen adjuk hozzá.
• A rakott-töltött ételeket dúsíthatjuk zabkorpával, hajdinapehellyel, fehér rizs helyett pedig használjunk barna rizst.
• Megszokásból ne sózzunk! Só helyett ízesítsünk például kaporral, majoránnával, zellerel, kakukkfűvel, rozmaringgal, lestyánnal, köménymaggal, bazsalikommal, fahéjjal, narancshéjjal, citromhéjjal, szegfűszeggel, snidlingel.

A húsvéti hagyományos evés-ivás az egészséges emberek számára is megterhelő. A zsíros ételek, nagyobb adagok, a szokásosnál több alkohol fogyasztása megdolgoztatja emésztőrendszerünket.

Sav-bázis egyensúly

Manapság egyre többet lehet hallani arról, hogy szervezetünk sav-bázis egyensúlyának módosításával egészségesebbé válhatunk,, javulhat közérzetünk, megszabadulhatunk betegségeinktől. Valójában mit is jelent a szervezet lúgosítása és ez milyen hatással van, az egészségünkre? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének januári hírlevelében részletes leírást talál, amit mi is összefoglaltunk.
A „lúgosítás” lehetséges előnyei és veszélyei
Az egészségünk megőrzése, megóvása, visszaszerzése érdekében gyakran fordulunk speciális étrendek, divat diéták, jól hangzó, különleges, vagy inkább ismerősen csengő módszerekhez. Laikusként is hasznos megismerni az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a táplálékcsoportokat, tisztában lenni az ennivalóból származó energia és a tápanyagok fogalmával, szerepével. Ugyanakkor az egyénre szabott, hosszú távon alkalmazott étrendet, diétát célszerű szakemberrel, dietetikussal egyeztetni, aki figyelembe veszi az életmódot, az aktuális egészségi- és tápláltsági állapotot, valamint a megvalósíthatóságot is.
A lúgosítás kapcsán évek óta rá- rácsodálkozunk a pH, azaz vegyhatás csodájára, hogy mire is képes, mert akik le akarnak fogyni, de javítanának ízületi panaszaikon, cukorbetegek, daganatos betegségben szenvednek és az örök fiatalság elixírjét keresik, azok a lúgosító étrendben megoldásra lelnek, ígérik a reklámok, hírlevelek. A fantasztikus hatású lúgosító módszerekről, készítményekről naponta érkező kínálat értelmezéséhez, a mérlegeléshez szeretnénk támpontokat adni az alábbiakban.

A sav-bázis egyensúly

Anyagcsere-folyamataink során sejtjeinkben szüntelenül savak képződnek. A legáltalánosabb tápanyag a sejtek számára a glükóz, azaz szőlőcukor, melyet egyszerű vagy összetett szénhidrátokból a táplálékkal veszünk magunkhoz, de a szervezet más forrásból is (pl. aminosavak) képes előállítani. Az energia kinyerésének a végső folyamata az oxidáció, melynek során szén-dioxid és víz keletkezik. A szén-dioxid (CO2) kémiai szempontból savképző anyagnak tekinthető, vizes közegben a vízmolekulákkal reakcióba lépve szénsavat
hoz létre. A sav-bázis egyensúly fenntartásában a legfontosabb szervek a tüdő és a vesék.

Ételek hatása a veseterhelésre

Ismert tény, hogy az életkorral csökken a vese sav-bázis szabályzó képessége. A nagy fehérje és alacsony szénhidrát tartalmú étrend hat a vizelet kémiai összetételére.

Az étrendnek, illetve az ételek bizonyos összetevőinek hatása van a sav-bázis egyensúlyra. Felnőttek esetében az ételek kémiai összetevői (fehérje, klorid, foszfor, nátrium, kálium, kalcium, magnézium), a fő tápanyagok felszívódásának eltérő aránya, a kéntartalmú aminosavakból származó szulfátok metabolizmusa, a fiziológiás 7,4 pH értékeken történő szulfát disszociáció mértéke, a kalcium és magnézium ionok bírnak jelentőséggel. Ezen faktorok segítségével becsülhető meg az étrendek, ételek savas veseterhelése, a potencial renal acid load / PRAL. A PRAL (24 órás periódusra) a relatív állandó, vizelet szerves sav mennyiség összevetésével együtt (egészséges egyéneknél a testtömegre, illetve testfelszínre vonatkoztatva) eredményezi a napi teljes sav kiválasztást.

Ide kattintva megtalálják leggyakrabban fogyasztott élelmiszereinket PRAL értékeik alapján csoportosítva.

A lúgosító étrend elmélete

A lúgosító étrend elmélete azon alapul, hogy bizonyos ételek elfogyasztása segít fenntartani szervezetünk ideális pH egyensúlyát, ezzel hozzájárulva egészségünk fenntartásához.
Az Amerikai Dietetikus Társaság szerint a lúgosító étrend alapvetően egészséges, hiszen az étrend gazdag növényi eredetű ételekben, sok folyadékot javasol. Ugyanakkor szervezetünk/vérünk pH-ja 7,35 és 7,45 közé szabályozódik normál esetben, függetlenül az étrendtől. Számos gyümölcs, valamint a tej és a tejtermékek mellőzése mindenképpen hátrányos.
Lehetséges előnyök

A nagy állati fehérje tartalmú diéta hatására csökkenhet a vizelet pH, ami növeli a vesekövesség rizikóját, míg a zöldségekben gazdag étrend, mint a lúgosító, csökkenti ezt a rizikót.
• A lúgosító étrend alkalikus irányba tolja a vizelet pH-t, ez csökkentheti a Ca ürítését, ami azonban nem jellemzi a szervezet teljes Ca egyensúlyát, az egyéb puffer rendszerek, például a foszfát miatt, ugyanakkor nincs alapvető bizonyíték arra, hogy javítja a csontok egészségét, ill. véd az oszteoporózis ellen.
• A megnövelt gyümölcs- és zöldségfogyasztással javulhat a Na/K arány, aminek előnyös következménye lehet a csontok egészségére, az izomvesztésre, valamint enyhíthet egyéb krónikus betegségeket, mint a magas vérnyomás és az agyvérzés.
• A lúgosítás eredményeként megemelkedő növekedési hormonszint javíthatja a keringést, a memóriát és a kognitív funkciókat.
• A lúgosító étrend következményeként a megnövekedett intracelluláris magnéziumszint elősegíti a D-vitamin aktiválását.
• A lúgosítás hozzájárul a magasabb pH szintet igénylő kemoterápiás szerek hatékonyságát.
• A lúgosító vagy vegetáriánus diéták daganat megelőző szerepére vonatkozóan sincs
• meggyőző bizonyíték.

Lehetséges veszélyek

• Vitathatatlan a bizonyíték, hogy akik több friss zöldséget és gyümölcsöt esznek, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot isznak, azok között ritkább a daganatos és más betegségek előfordulása. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy az étrend jelentősen és tartósan meg tudja változtatni a vér kémhatását, a gyakori vér pH eltolódás komolyabb problémára, vesebetegségre utal, ami nem a lúgosító diéta kérdése.
• Vesebetegség esetén csak szigorú orvosi felügyelet alatt alkalmazható az étrend, súlyos cukorbetegségben orvosi ellenőrzés nélkül ellenjavallt.
• A nem megfelelően kontrollált vércukor mellett – különösen 1-es típusú vagy súlyos 2-es típusú cukorbetegnél – nagy az esélye az étkezés utáni hirtelen vércukorszint csökkenésének, ha nincs elég ismerete a diétáról és a betegségről.