Anyatejes táplálás szerepe az allergiás megbetegedések megelőzésében

terhesség

21 éve már, hogy augusztus 1-én és az azt követő héten több, mint 120 országban hívják fel a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára a szoptatás világnapja alkalmából.

Júliusi cikkünkben az allergiaprevenció szempontjából kapcsolódunk a jeles naphoz.

1990. augusztus 1-én 32 ország kormánya és 10 ENSZ szervezet írta alá az Innocenti Nyilatkozat a Szoptatás Védelméről, Elősegítéséről és Támogatásáról”című dokumentumot. A nyilatkozatban foglaltak megvalósítására 1991. február 15-én megalakult a Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége, majd a WHO 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává.

Anyatejes táplálás előnye

anyatej

Az anyatej a csecsemő számára a legértékesebb és egyben a legfontosabb táplálék.

A legújabb ajánlás szerint az Egészségügyi Minisztérium 2009-es protokollja alapján az egészséges csecsemő számára a kizárólagos szoptatás 6 hónapos korig javasolt. A 6 hónapon át sikeresen szoptatott csecsemőknél a kiegészítő táplálás és glutén bevezetése a 17-26. hét között ajánlott, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a csecsemő a kiegészítő táplálék bevezetésének időpontjában és azt követően is szopjon.

Az allergia megelőzésére vonatkozó aktuális nemzetközi ajánlások

anyatej jelentősége

Csecsemőkorban az allergia kialakulásának elsődleges megelőzése az anyatejes táplálás. Az anyatej jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát és a csecsemő-kisdedkori asztmás jellegű nehézlégzés jelentkezését.

Azoknál a gyermekeknél, akiknek a családjában allergiás betegségek fordulnak elő, fokozottan hajlamosak az allergiás megbetegedések kialakulására. Ilyen esetekben már a születéskor el kell kezdeni az allergia megelőzését.

Az allergia szempontjából veszélyeztetett családok gyermekei számára javasolt

csecsemő

  • a kizárólagos anyatejtáplálás 4-6 hónapos korig
  • hozzátáplálás szilárd ételekkel, lehetőleg a szoptatással párhuzamosan fokozatosan bevezetve történjen, a 17-26. hét között, a korai vagy késleltetett hozzátáplálás fokozhatja az ételallergiák kialakulásának kockázatát
  • anyatej hiányában, illetve pótlására hidrolizált vagy extenzíven hidrolizált, de nem szója alapú tápszerek alkalmazása

A korábbi ajánlások már a terhesség és szoptatás idején az anya számára szigorú diétás megszorításokat írtak elő allergia megelőzés céljából. A újabb eredmények nem támasztották alá ezek hasznát, sőt egy 2008-ban megjelent tanulmány szerint az anyai elkerülő diéta káros is lehet, hiányállapotok kialakulásához vezethet!

Mára már evidencia szintű, tehát megalapozott vizsgálatokkal alátámasztott következtetés, hogy a probiotikus hatású baktériumok hatékonyak a gyermekkori allergiás ekcéma megelőzésében és csökkentik az egyéb atópiás (spontán allergia, veleszületett allergiás túlérzékenység)  betegségek kialakulásának esélyét. A béltraktus felnőttkori és csecsemőkori baktériumtörzsei nem azonosak és jótékony hatás csak a csecsemőkori törzsek esetében megalapozott.

Az egészséges, anyatejjel táplált csecsemők néhány hetes korukra már rendelkeznek a csecsemőkorra jellemző (Bifidus longum, breve, infantum) bélbaktériumokkal. Ezek azok a probiotikumok amelyek ez első életévben a fejlődő immunrendszer érésében alapvető szerepet játszanak és működését a kedvező irányba terelik.  A legkoraibb forrása a probiotikus baktériumnak a magzatvíz és az anyatej.

Anyatejes táplálás mellett nem csak az egészséges bélflóra kialakulása, hanem a hasznos batériumtörzsek megtelepedéséhez és szaporodásához szükséges oligoszacharidák, az úgynevezett prebiotikumok is biztosítottak. Anyatej hiányában már hazánkban is forgalomba vannak kipróbált, csecsemőkorban is adható probiotikus baktériumtörzseket tartalmazó mesterséges tápszerek, azonban a prebioticumok hasonlóan megbízható mesterséges pótlása még nem megoldott.

Kizárólagos és teljes szoptatás definíciója

Kizárólagos szoptatás: A WHO meghatározása szerint ilyenkor a csecsemő anyatej kivételével más folyadékot/táplálékot nem kap, kivéve vitaminokat, ásványi kiegészítőket vagy gyógyszert tartalmazó cseppeket, szirupokat.

A teljes szoptatás: Alapvetően anyatejes táplálást jelent, szükség esetén vízzel vagy víz alapú italokkal kiegészítve.

A környezet allergénmentesítése elősegíti az étrendi megelőzés sikerét

  • ne legyen szőnyegpadló
  • dohányzásmentes környezet
  • portalanítás nedves porszívóval, függöny, textíliák mosása hetente
  • plüssjátékok kerülése, illetve rendszeres tisztítása
  • háziállat (macska, kutya, madár) ne legyen a gyermek környezetében

Mit tehetünk anyatej hiányában?

Anyatej hiányában hidrolizált tápszer fogyasztása javasolt legalább 6 hónapos korig, de az ajánlások szerint, inkább 1 éves korig adjuk a gyermeknek, mert ekkor éri el az immunrendszer a kellő érettséget. Ma már olyan tápszerek is kaphatók, melyek az anyatej mintájára probiotikumokat is tartalmaznak.

Mikortól adhatunk glutént tartalmazó élelmiszert gyermekünknek?

gabona

Az elmúlt években számos epidemiológiai tanulmány utalt arra, hogy a glutén bevezetésének időpontja, mennyisége és a szoptatással való összefüggése szerepet játszanak a coeliakia kialakulásában.

Az eddigi megfigyelések alapján az alábbi következtetéseket vonták le:

  • a 4. élethónap (119 nap) előtt bevezetett glutén növeli a coeliakia kockázatát
  • a glutén nagy mennyiségben történő bevezetése növeli a coeliakia rizikóját
  • a 7. hónapban és azután bevezetett glutén növeli a coeliakia rizikóját

Glutén bevezetése tekintetében a hazai hivatalos szakmai javaslat az ESPGHAN ajánlással összhangban a 4. hónap előtt korainak, a 7. hónaptól vagy az után számítva későinek tartja.

A 2009 óta érvényes, a nemzetközi irányelvek szellemében született magyarországi ajánlás szerint:

  • A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél a 150-182 napos kor között, nem étkezést kiváltva, hanem coeliakia prevencióként javasolt napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása, amely készülhet lefejt anyatejjel vagy forralt és lehűtött vízzel és adható szoptatás közben vagy után, a csecsemő ízlése szerint.
  • A 4-6 hónapos korban vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél szintén napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép adása ajánlott, gyümölcshöz, főzelékhez keverve vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2,5 g (1 csapott mokkáskanál) lisztet használva. Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen, ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő.
  • Hangsúlyozzák, hogy a 17. hét, vagy 119 napos kor előtt bevezetett glutén a coeliakia rizikóját egyértelműen fokozza.
  • Kiemelik az anyai felvilágosítás fontosságát, hogy a glutén bevezetésének időpontjában és azt követően a csecsemőt még legalább 1-3 hónapig szoptatni kell, mert ez csökkenti a coeliakia kialakulásának kockázatát.

Júniusi cikkünkhöz hasonlóan részletesen bemutatunk néhány szezonális gyümölcsöt és zöldséget

Görögdinnye

dinnye

A görögdinnye a tökfélék családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan édes íze miatt gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.

A görögdinnye az egyik legkedveltebb nyári gyümölcsünk. Szezonja július elejétől szeptember elejéig tart.

Táplálkozás élettani hatása

  • A görögdinnye több mint kilencven százaléka víz, ennek köszönhetően kitűnő vízhajtó, vesetisztító és salaktalanító.
  • Fogyasztása hasznos, ha betegségből lábadozol, mert pótolja vizet, és elősegíti a gyógyulást a szervezet kitakarításával.
  • A görögdinnyében a paradicsomhoz hasonlóan megtalálható a likopin nevű antioxidáns, ami a daganatos betegségek megelőzésében lehet a segítségedre. A likopin gyorsan köti meg a káros szabadgyököket, melyek elősegítik a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
  • Magas vitamin- és ásványi anyag tartalma szintén hozzájárul immunrendszered megerősítéséhez.
  • A-, C- és B-vitaminokban egyaránt gazdag, emellett magas foszfor-, cink- és szeléntartalommal bír.

Tápérték 100 g görögdinnyében:

Energia: 122KJ/29kcal

Fehérje: 0,5g

Szénhidrát: 6,5g

Zsír: 0,0g

Kalcium: 19,4g

Kálium: 147g

Magnézium: 15g

B1-vitamin: 40qg

B2-vitamin: 20qg

Folsav: 2,2qg

C-vitamin: 7mg

Padlizsán vagy más néven tojásgyümölcs

padlizsán

Európában a XIII-XIV. században vált ismertté. Biológiai értéket elsősorban foszfor, mész és cukortartalma adja.A padlizsánt nem tekintjük gyógynövénynek.

Táplálkozás élettani hatása

  • Magas antioxidáns tartalmánál fogva akadályozza a rákos sejtek szaporodását.
  • Fogyasztása jó hatással van a vese, máj-és cukorbetegek étrendjében.
  • Vérképző hatású, bélgyulladásgátló és vizelethajtó
  • Alacsony kalóriatartalma révén ideális táplálék a fogyókúrában
  • Csökkenti a koleszterin szintet és segíti a C-vitamin hasznosulását
  • Jelentős a C-vitamin, folsav, niacin és pantoténsav tartalma.
  • Ásványi anyag tartalma közül kiemelkedik a kálium, foszfor, magnézium és kalcium.
  • Alacsony a nátrium tartama
  • Felhasználása sokrétű, elkészíthetjük sütve, töltve, párolva, levesnek és mártásnak is.
  • Szerepet játszik a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében

Tápérték 100 g padlizsánban:

Energia:113kJ/27kcal

Fehérje: 1,3g

Szénhidrát: 4,8g

Zsír: 0,0g

Élelmi rost: 2,58g

Kalcium: 10mg

Kálium: 145mg

Foszfor: 21mg

Magnézium: 16mg

Nátrium: 3mg

Folsav: 31qg

C-vitamin: 30qg

Forrás:

Dr. Nagy Jenő: Növények az egészségért, Szalay 2012

Dr. Polgár Marianne: Gyermekkori táplálék-allergiák, SpringMed, 2007

Dr. Réthy Lajos Attila: Csecsemőkori allergiaprevenció, SpringMed, 2011

Rodler Imre: Új Tápanyagtáblázat, Medicina, 2006

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az egészséges csecsemő táplálásáról (Hivatalos értesítő 2009. évi 46.szám)

Könyvajánlatunk: Dr. Réthy Lajos Attila: Csecsemőkori allergiaprevenció, SpringMed Kiadó, 2011

csecsemokori-allergiaprevencio

 

Készítette: Dr. Wirth Krisztina

                   Sereg Dóra dietetikus

2013. július

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.