Több mint 20 éve már, hogy augusztus 1-én és az azt követő héten több, mint 120 országban hívják fel a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára a szoptatás világnapja alkalmából.

Júliusi cikkünkben az allergiaprevenció szempontjából kapcsolódunk a jeles naphoz.

1990. augusztus 1-én 32 ország kormánya és 10 ENSZ szervezet írta alá az „Innocenti Nyilatkozat a Szoptatás Védelméről, Elősegítéséről és Támogatásáról”című dokumentumot. A nyilatkozatban foglaltak megvalósítására 1991. február 15-én megalakult a Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége, majd a WHO 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává.

Anyatejes táplálás előnye

Az anyatej a csecsemő számára a legértékesebb és egyben a legfontosabb táplálék.

A legújabb ajánlás szerint az Egészségügyi Minisztérium 2009-es protokollja alapján az egészséges csecsemő számára a kizárólagos szoptatás 6 hónapos korig javasolt. A 6 hónapon át sikeresen szoptatott csecsemőknél a kiegészítő táplálás és glutén bevezetése a 17-26. hét között ajánlott, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a csecsemő a kiegészítő táplálék bevezetésének időpontjában és azt követően is szopjon.

Az allergia megelőzésére vonatkozó aktuális nemzetközi ajánlások

Csecsemőkorban az allergia kialakulásának elsődleges megelőzése az anyatejes táplálás. Az anyatej jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát és a csecsemő-kisdedkori asztmás jellegű nehézlégzés jelentkezését.

Azoknál a gyermekeknél, akiknek a családjában allergiás betegségek fordulnak elő, fokozottan hajlamosak az allergiás megbetegedések kialakulására. Ilyen esetekben már a születéskor el kell kezdeni az allergia megelőzését.

Az allergia szempontjából veszélyeztetett családok gyermekei számára javasolt

• a kizárólagos anyatejtáplálás 4-6 hónapos korig
• hozzátáplálás szilárd ételekkel, lehetőleg a szoptatással párhuzamosan fokozatosan bevezetve történjen, a 17-26. hét között, a korai vagy késleltetett hozzátáplálás fokozhatja az ételallergiák kialakulásának kockázatát
• anyatej hiányában, illetve pótlására hidrolizált vagy extenzíven hidrolizált, de nem szója alapú tápszerek alkalmazása

A korábbi ajánlások már a terhesség és szoptatás idején az anya számára szigorú diétás megszorításokat írtak elő allergia megelőzés céljából. A újabb eredmények nem támasztották alá ezek hasznát, sőt egy 2008-ban megjelent tanulmány szerint az anyai elkerülő diéta káros is lehet, hiányállapotok kialakulásához vezethet!

Mára már evidencia szintű, tehát megalapozott vizsgálatokkal alátámasztott következtetés, hogy a probiotikus hatású baktériumok hatékonyak a gyermekkori allergiás ekcéma megelőzésében és csökkentik az egyéb atópiás (spontán allergia, veleszületett allergiás túlérzékenység)  betegségek kialakulásának esélyét. A béltraktus felnőttkori és csecsemőkori baktériumtörzsei nem azonosak és jótékony hatás csak a csecsemőkori törzsek esetében megalapozott.

Az egészséges, anyatejjel táplált csecsemők néhány hetes korukra már rendelkeznek a csecsemőkorra jellemző (Bifidus longum, breve, infantum) bélbaktériumokkal. Ezek azok a probiotikumok amelyek ez első életévben a fejlődő immunrendszer érésében alapvető szerepet játszanak és működését a kedvező irányba terelik.  A legkoraibb forrása a probiotikus baktériumnak a magzatvíz és az anyatej.

Anyatejes táplálás mellett nem csak az egészséges bélflóra kialakulása, hanem a hasznos batériumtörzsek megtelepedéséhez és szaporodásához szükséges oligoszacharidák, az úgynevezett prebiotikumok is biztosítottak. Anyatej hiányában már hazánkban is forgalomba vannak kipróbált, csecsemőkorban is adható probiotikus baktériumtörzseket tartalmazó mesterséges tápszerek, azonban a prebioticumok hasonlóan megbízható mesterséges pótlása még nem megoldott.

Kizárólagos és teljes szoptatás definíciója

Kizárólagos szoptatás: A WHO meghatározása szerint ilyenkor a csecsemő anyatej kivételével más folyadékot/táplálékot nem kap, kivéve vitaminokat, ásványi kiegészítőket vagy gyógyszert tartalmazó cseppeket, szirupokat.

A teljes szoptatás: Alapvetően anyatejes táplálást jelent, szükség esetén vízzel vagy víz alapú italokkal kiegészítve.

A környezet allergénmentesítése elősegíti az étrendi megelőzés sikerét

• ne legyen szőnyegpadló
• dohányzásmentes környezet
• portalanítás nedves porszívóval, függöny, textíliák mosása hetente
• plüssjátékok kerülése, illetve rendszeres tisztítása
• háziállat (macska, kutya, madár) ne legyen a gyermek környezetében

Mit tehetünk anyatej hiányában?

Anyatej hiányában hidrolizált tápszer fogyasztása javasolt legalább 6 hónapos korig, de az ajánlások szerint, inkább 1 éves korig adjuk a gyermeknek, mert ekkor éri el az immunrendszer a kellő érettséget. Ma már olyan tápszerek is kaphatók, melyek az anyatej mintájára probiotikumokat is tartalmaznak.

Mikortól adhatunk glutént tartalmazó élelmiszert gyermekünknek?

Az elmúlt években számos epidemiológiai tanulmány utalt arra, hogy a glutén bevezetésének időpontja, mennyisége és a szoptatással való összefüggése szerepet játszanak a coeliakia kialakulásában.

Az eddigi megfigyelések alapján az alábbi következtetéseket vonták le:

• a 4. élethónap (119 nap) előtt bevezetett glutén növeli a coeliakia kockázatát
• a glutén nagy mennyiségben történő bevezetése növeli a coeliakia rizikóját
• a 7. hónapban és azután bevezetett glutén növeli a coeliakia rizikóját

Glutén bevezetése tekintetében a hazai hivatalos szakmai javaslat az ESPGHAN ajánlással összhangban a 4. hónap előtt korainak, a 7. hónaptól vagy az után számítva későinek tartja.

A 2009 óta érvényes, a nemzetközi irányelvek szellemében született magyarországi ajánlás szerint:

• A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél a 150-182 napos kor között, nem étkezést kiváltva, hanem coeliakia prevencióként javasolt napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása, amely készülhet lefejt anyatejjel vagy forralt és lehűtött vízzel és adható szoptatás közben vagy után, a csecsemő ízlése szerint.
• A 4-6 hónapos korban vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél szintén napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép adása ajánlott, gyümölcshöz, főzelékhez keverve vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2,5 g (1 csapott mokkáskanál) lisztet használva. Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen, ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő.
• Hangsúlyozzák, hogy a 17. hét, vagy 119 napos kor előtt bevezetett glutén a coeliakia rizikóját egyértelműen fokozza.
• Kiemelik az anyai felvilágosítás fontosságát, hogy a glutén bevezetésének időpontjában és azt követően a csecsemőt még legalább 1-3 hónapig szoptatni kell, mert ez csökkenti a coeliakia kialakulásának kockázatát.

Forrás:

Dr. Nagy Jenő: Növények az egészségért, Szalay 2012

Dr. Polgár Marianne: Gyermekkori táplálék-allergiák, SpringMed, 2007

Dr. Réthy Lajos Attila: Csecsemőkori allergiaprevenció, SpringMed, 2011

Rodler Imre: Új Tápanyagtáblázat, Medicina, 2006

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az egészséges csecsemő táplálásáról (Hivatalos értesítő 2009. évi 46.szám)

Könyvajánlatunk: Dr. Réthy Lajos Attila: Csecsemőkori allergiaprevenció, SpringMed Kiadó, 2011

Készítette: Dr. Wirth Krisztina

                   Sereg Dóra dietetikus

2013. július