Életmódváltásról szóló cikksorozatunkkal elérkeztünk az egyik sarkalatos ponthoz a diétához. A szó eredeti jelentése tudatosan megválasztott étrend.

A tudatosság egyrészt az igényeknek, szükségleteknek megfelelően egyénre szabott diétára, másrészt az étrend összeállításához a megfelelő élelmiszerek kiválasztására is vonatkozik. A tudatos szemléletváltáshoz pedig kellő ismeretekre van szükségünk, mind az alapvető táplálkozás élettani fogalmakat, mind a felhasznált élelmiszereket illetően.

Szerencsére egyre többen ismerik fel az étrend és az egészség közötti szoros kapcsolatot, a táplálkozás gyógyító és megelőző szerepét és egyre többen igénylik, hogy egészségük megőrzéséhez minél több információhoz jussanak.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos információforrás maga a termék, illetve a hozzá tartozó csomagolás. Az élelmiszeren feltüntetett pontos, valósághű, a fogyasztót nem félrevezető információk segítségével a vásárlók tájékozottan választhatnak a piacon lévő élelmiszerek közül.

A bővülő igényekhez, megváltozott fogyasztási szokásokhoz és az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult gazdasági, társadalmi körülményekhez alkalmazkodva módosult az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás jogszabályi háttere is.

Magyarországon 2004 óta van érvényben az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet, melynek alapjául az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13/EK irányelv szolgált.
Ezt a rendeletet ez év decemberében egy egységes, minden tagállam számára közvetlenül alkalmazandó jogszabály (1169/2011/EU rendeletet) váltja fel, mely 2011. december 12-én lépett hatályba és 2014. december 13-tól alkalmazandó, kivéve a tápértékjelölésre vonatkozó szakaszt, amely 2016. december 13-ától lesz kötelező érvényű.
Az új egységes szerkezetű rendelet hatályba lépése után a Magyar Élelmiszerkönyv az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló 1-1-90/496 előírása is érvényét veszti.

Új információk a csomagolásokon!

Az új szabályozás értelmében a feldolgozott élelmiszereken kötelező alkalmazni
•    az előírt megjelenítést (betűméret, látómező)
•    a tápértékadatokat
•    az allergéneket jól látható kiemeléssel (pl. vastagított betűhasználat, aláhúzás),
•    egyes húsfélék eredetének jelzését

Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatást közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni. A címkének jól láthatónak, könnyen olvashatónak és adott esetben letörölhetetlennek kell lennie.

A jobb olvashatóság érdekében kötelező lesz egy minimális betűnagyság használata az élelmiszerek csomagolásán. A nyomtatott kis „x” betű magassága legalább 1,2 mm kell, hogy legyen. Ha a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felülete kisebb mint 80 cm2, a betűméret x-magassága legalább 0,9 mm. Ezen felül előírás többek között a szignifikáns kontraszt a betűk és a háttér színe között, valamint a sortávolság, betűközök, illetve a betűtípusok egyéb tulajdonságai.

Kötelező tápértékjelölés

A régi tápértékjelölést a csomagolóanyagon 2014. december 12-ig lehet használni. A forgalomba hozott termék a minőség megőrzési idő lejártáig, illetve a készlet erejéig forgalmazható. 
Tápértékjelölés nélküli csomagolóanyagot 2016.12.12-ig lehet használni. Az így becsomagolt terméket a készlet erejéig ill. a minőség megőrzési idő végéig lehet értékesíteni.

A kötelező tápértékjelölésnek tartalmaznia kell az alábbi táblázatban pirossal kiemelt adatok mindegyikét, továbbá bármely olyan tápanyag vagy egyéb anyag mennyiségét, amelyre vonatkozóan tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást fogalmaztak meg. Az energiaértéket mind kJ-ban (kilojoule), mind kcal-ban (kilokalóriában) fel kell tüntetni.

Tápértékjelölés 1169/2011/EU rendelet szerint
energia	kJ/kcal
zsír, amelyből	g
telített zsírsavak	g
egyszeresen telítetlen zsírsavak	g
többszörösen telítetlen zsírsavak	g
szénhidrát, amelyből	g
cukrok	g
poliolok	g
keményítő	g
rost	g
fehérje	g
só	g
vitaminok és ásványi anyagok	g

 

Minden kötelező adatot feltűnő helyen kell jelölni. A tápértékjelölést teljes egészében ugyanazon látómezőben kell elhelyezni az előírt feltüntetési sorrendben („ugyanazon látómezőben=a csomagolás olyan felületén, amely egy nézőpontból olvasható).  A tápértékjelölésnél is érvényesek a minimális betűméretre vonatkozó szabályok.

A nem előrecsomagolt élelmiszer esetében a tápértékjelölés tartalma korlátozódhat csak az energiaértékre vagy az energiaértékre és a zsír, telített zsírsavak, cukrok és só mennyiségére.

A só és a cukor megnevezések értelmezése

Cukrok alatt értendő az élelmiszerben jelen lévő összes monoszacharid és diszacharid, a cukoralkoholok kivételével. E szerint a zöldségekben, gyümölcsökben vagy épp a tejszármazékokban természetes formában megtalálható cukrok is beleértendőek a megjelenített értékbe.

Só alatt a termék teljes, tehát természetesen is megtalálható nátrium tartalmából kiszámított sóegyenérték-tartalmat érti a rendelet: só = nátrium × 2,5.
Az arra vonatkozó állítást, hogy az élelmiszer kizárólag a nátrium természetes jelenlétéből adódóan tartalmaz sót, a tápértékjelölés közvetlen közelében lehet feltüntetni.

A 100 g-ra vagy 100 ml-re vonatkozóan kifejezett beviteli referenciaérték feltüntetése mellett vagy helyett a beviteli referenciaérték százalékai adagonként/fogyasztási egységenként is kifejezhetők. Ebben az esetben a tápértékjelölésen a következő mondatot kell feltüntetni:

„Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kJ/2 000 kcal)”.

A vitaminok napi beviteli értékéről táblázatunkban ide kattintva bővebben tájékozódhat.

A fogyasztó tájékozódását és napi étrendjének tervezését nagyban segíti, ha a készétel egy adagjára vonatkoztatott tápérték információkat is látja, amely egyben ajánlás a fogyasztási mennyiséget illetően.

A tápértékjelölésre vonatkozó szakaszt a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló, 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az egyedi irányelvek sérelme nélkül kell alkalmazni.

Az 1169/2011/EU rendelet szerint a kötelező tápértékjelölés alól mentesülő termékek ide kattintva megtekintheti.

Allergia információ

Az allergéneket minden esetben ki kell majd emelni vizuálisan is a csomagoláson az összetevők felsorolásakor a könnyebb észrevehetőség érdekében (vastag betű, más háttér, aláhúzás, stb.). Kiemelendő újdonság, hogy az allergének jelenlétét a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is a fogyasztó tudomására kell majd hozni, tehát az étlapon, vagy egyéb figyelemfelkeltő módon is jelölni kell majd, ha allergén van az élelmiszerben.

Glutén

Az allergének közül külön szabályozás vonatkozik a különleges táplálkozási célú, így a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételére és címkézésére (41/2009/EK). Az erre vonatkozó bizottsági rendelet 2009. január 20-án kelt és 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

A rendeletről bővebben ide kattintva tájékozódhat.

Mely allergén összetevőt kötelező feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, ide kattintva összefoglaló táblázatunkból megtudhatod.


Tejtermékek

A tejfehérjétől mentes kifejezés azt jelenti, hogy a gyártás során a felsorolt termékek/anyagok egyike sem került a termékbe és a gyártás és csomagolás során a terméknek a fenti anyagokkal való szennyeződése is kizárható.

• tej

• tejfehérje

• tejpor,

• tejsavó,

• savó,

• kazein, kazeinát,

• citopánpor

Tejcukor

• tej és tejpor

• tejszín

• tejföl

• joghurt

• kefir

• sajt

• túró

• vajíró

• savó, savópor, citopánpor

• margarin (amennyiben tejjel, tejporral vagy savóval készült)

• tejcukor (laktóz)

A tejcukortól mentes (laktózmentes) kifejezés azt jelenti, hogy a gyártás során a felsorolt anyagok / termékek egyike sem került a termékbe, illetve ha mérési adatokkal alátámasztva a termék tejcukor (laktóz) tartalma a 0,1 g / 100 g vagy a 0,1g/100cm 3 értéket nem haladja meg.

Tojás

A tojás és tojást tartalmazó összetevők:

• tojás (friss, fagyasztott, létojás)

• tojáspor

• tojás sárgája (friss, fagyasztott, porított)

• tojás fehérje (friss, fagyasztott, porított)

• tojás albumin

• tojás lecitin

• ovalbumin

• konalbumin

• ovomukoid

• lizozim

• levitin

• vitellin

• ovovitellin

• ovoglobulin G2  és G3

A tojástól (és tojáseredetű anyagoktól) mentes kifejezés azt jelenti, hogy a termék gyártása során a felsorolt anyagok egyike sem került felhasználásra.

Szója

Szóját tartalmazó összetevők:

• szójabab (natur, pörkölt)

• szójaliszt

• szójakoncentrátum

• szójafehérje izolátum

• szójatej

• szójatúró (tofu)

• szójalapú ételízesítő (szójaszósz)

• szójafehérje termékek (texturált szójafehérje termékek)

• szójalecitin ( E 322)

A szójától (és szójaeredetű anyagoktól) mentes kifejezés azt jelenti, hogy a gyártás során a felsorolt anyagok egyike sem került a termékbe. A felsoroltak között nem szerepel a szagtalanított és finomított szójaolaj, mert az előállítási technológia következtében fehérjétől teljesen mentes lesz.

Földimogyoró

Földimogyorót, diófélék és azokat tartalmazó összetevők:

• földimogyoró (natúr, pörkölt, pörkölt-sózott)

• földimogyoró liszt

• földimogyoró olaj

• földimogyoró vaj

• margarin (amennyiben földimogyoró olajat tartalmaz)

Csillagfürt vagy más néven farkasbab és azokat tartalmazó összetevők:

• lupin,

• lupinrost

Benzoesav

A benzoesav és származékai csoportba a következő adalékanyagok tartoznak:

• benzoesav (E 210)

• nátrium-benzoát (E 211)

• kálium-benzoát (E 212)

• kalcium-benzoát (E 213)

• etil-(p-hidroxi-benzoát) (E 214)

• nátrium-etil-(p-hidroxi-benzoát) (E 215)

• propil-(p-hidroxi-benzoát) (E 216)

• nátrium-propil-(p-hidroxi-benzoát) (E 217)

• metil-(p-hidroxi-benzoát) (E 218)

• nátrium-metil-(p-hidroxi-benzoát) (E 219)

A benzoesavtól és származékaitól mentes kifejezés azt jelenti, hogy a termék a fenti anyagok bármelyikéből 1 mg/kg mennyiségnél kevesebbet tartalmaz, figyelembe véve, hogy a közvetlenül adagolt benzoesav (ill. benzoesav származék) mennyiségének és az élelmiszer összetételéből származó mennyiségnek az összege a fenti értéket nem haladhatja meg.

Kén-dioxid

A kéndioxid és származékai csoportba a következő adalékanyagok tartoznak:

• kéndioxid (E 220)

• nátriumszulfit (E 221)

• nátrium-hidrogén-szulfit (nátrium-biszulfit) (E 222)

• nátrium-metabiszulfit (E 223)

• kálium-metabiszulfit (E 224)

• kalcium-szulfit (E 226)

• kalcium-hidrogén-szulfit (E 227)

• kálium-hidrogén-szulfit  (E 228)

A kéndioxidtól és származékaitól mentes kifejezés azt jelenti, hogy a termék kevesebb, mint 10 mg/kg kéndioxidot vagy kéndioxid származékot tartalmaz, Tanner (Tanner H. 1963 Mitt.Geb.Lebensmittel u. Hyg, 54, 158.) módszerével, vagy ahhoz hasonló módszerrel meghatározva.

Azoszínezékek

Az azoszínezékek csoportjába a következő élelmiszer színezékek tartoznak:

• Tartrazin (E 102)

• Narancssárga S, Gelborange S (E 110)

• Azorubin (E 122)

• Amarant (E 123)

• Neukokcin, Ponszó 4R (E 124)

• Vörös 2G, Red 2G (E 128)

• Allura vörös AC (E 129)

• Brillantfekete BN (E 151)

• Barna FK, Brown FK (E 154)

• Barna HT, Brown HT (E 155)

• Litolrubin BK (E 180)

Az azoszínezéktől mentes kifejezés azt jelenti, hogy a gyártás során a felsorolt színezékek egyike sem került a termékbe.

Mustár és azokból készült termékek

Rákfélék, halfélék és azokból készült termékek

Puhatestűek (csiga, kagyló, tenger gyümölcsei) és azokból készült termékek
Szezámmag és azokból készült termékek

Zeller és azokból készült termékek

Forrás:

Táplálkozási akadémia hírlevél 6. évfolyam, 11. szám – 2013. december

Az élelmiszer jelölés új szabályairól, 1169/2011/EU

Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete

41/2009/EK/ Rendelete

Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank

Rodler Imre: Új Tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2006

Készítette

Dr. Wirth Krisztina

Sereg Dóra dietetikus

2014.január