Mit tehetünk, ha cukorbetegség mellett lisztérzékenységet is diagnosztizáltak?

Gluténérzékenység és 1-es tipusú diabetesz

diabetes mellitus

A cikk tetszőleges részét a címekre kattintva közvetlenül is elérheti.

Tartalomjegyzék
A cukorbetegség és gluténérzékenység kialakulásának okai
Gyakoriság
Genetikai háttér
Klinikai megjelenés
Kezelés
Táplálkozási alapelvek
Hasznos Táplálkozási Tanácsok lisztérzékenység és cukorbetegség együttes előfordulása esetén
Gabonaipari, sütő – és édesipari termékek
Tej, tejtermékek
Édességek-édesítőszerek
Javasolt konyhatechnológiák
Napi Étkezések száma
Mintaétrendek

A cukorbetegség és gluténérzékenység kialakulásának okai
A coeliakia (CD) és az 1-es tipusú diabetesz (1TDM) gyakori együttes előfordulása régóta ismert és több vizsgálat foglalkozik a két betegség kapcsolatának feltárásával.
Mindkét kórkép ún. multifaktoriális betegség, melyek genetikailag fogékony egyénekben az öröklött hajlam és a környezeti faktorok együttes eredményeként alakulnak ki.
Közös bennük, hogy mindkettő hátterében kóros autoimmun folyamatok fennállását igazoló autoantitestek mutathatóak ki.

1TDM esetében a hasnyálmirigy, inzulintermelésért felelős béta-sejtjei pusztulnak el. A szigetsejtellenes antitestek már a betegség felismerése előtt évekkel megjelennek és újonnan diagnosztizált cukorbetegek 60–80%-ában kimutathatók. Inzulinellenes antitestek kisgyermekkorban majdnem 100%-ban, később 30-50%-ban vannak jelen a diagnózis felállításakor.

Coeliakiában a vékonybél jellegzetes nyálkahártya károsodását kiváltó és a kóros autoimmun folyamatot fenntartó faktor a kalászos gabonák különböző, gliadin típusú fehérje részei.
Coeliakiasokban a rendszeres glutén bevitel hatására a szervezet minden szövetében előforduló transzglutaminaz-2 enzim ellen termelődik ellenanyag.

Gyakoriság
Az 1TDM előfordulásának gyakorisága világátlagban 0,2% körüli, Európában 0,5%-ra, hazánkban 0,3%-ra becsülik ezt az értéket. A gyermekkori endokrinológiai megbetegedések közül a leggyakoribb. Magyarországi adatok alapján százezer 15 évnél fiatalabb gyermekből 8-10 új diabéteszes beteg kerül felismerésre évente.

A gluténérzékenység az európai lakosság 0,25-1%-át érinti. Ez a szám országonként igen különböző, míg Finnországban minden 130., addig  Dániában csak minden 500. embernél kerül felismerésre a betegség. Magyarországon a coeliakia előfordulási gyakorisága 1:85.  A valódi gyakoriság azonban ennél 3-20-szor nagyobb is lehet.

Mind a coeliakia, mind a 1TDM esetében ismert, hogy gyakran társulnak más autoimmun betegséggel.

A két kórkép együttes előfordulását vizsgálva, azt találták, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek 4-11% -nál lehet kimutatni a gluténérzékenységet jelző autoantitesteket, másrészt, hogy a coeliakias gyermekek között 2.4-szeres volt az 1-es típusú diabétesz megjelenésének kockázata a 20. életévük előtt.

Genetikai háttér
A két betegség gyakori társulása hátterében a hasonló genetikai tényezők játszhatnak szerepet. Az autoimmun kórképek részletes genetikai vizsgálata során került a középpontba a HLA-antigének feltérképezése, melyet több mint 500 betegséggel hoztak kapcsolatba.

Az 1-es tipusú diabetesszel a HLA DR3-DQ2 és a DR4-DQ8 mutat szoros összefüggést, a DQ2/DQ8 együttes jelenléte a legerőteljesebb hajlamosító tényező, különösen a fehér kaukázusi népességben.

A coeliakiára való fogékonyságot a HLA DR3-DQ2 és/vagy a HLA DR4-DQ8 jelzi. A DQ2 és DQ8 együttes hiánya kizárja a coeliakia diagnózisát.

Klinikai megjelenés

Coeliakia bármely életkorban megjelenhet, de a klasszikus tüneteket mutató kisgyermekkori forma általában 2-3 éves korban kerül felismerésre.

A gyermekkori diabetes megjelenése a 10-14 éves korosztályban a legmagasabb.

Gluténérzékenység együttes fennállása esetében a cukorbetegség kezdete általában fiatalabb korra tolódik. Legtöbbször a diabetes kerül előbb felismerésre, a CD diagnózisa csak az esetek 10-25%-ban előzi meg a cukorbetegségét. A gluténérzékenység a diabetes indulásakor célzott szűrővizsgálat kapcsán szokott kiderülni.
A szűrővizsgálatok jelentőség mutatja, hogy cukorbetegség mellett a gluténérzékenység klasszikus tüneteket előidéző formája nagyon ritka. Sokkal jellemzőbb a coeliakia mérsékelt tünetekkel való vagy éppen a tünetmentes ún. silent megjelenése.

Kezelés

Mindkét betegség egész életen át tartó szigorú diétát igényel. A két betegség együttes előfordulása különös tekintettel a gyermek és serdülőkorúak nagyobb arányára gondos odafigyelést és szigorú étrendi kezelést tesz szükségessé.

A diabétesz kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszeres fizikai aktivitás és az ezekhez igazított gyógyszeres kezelés, vagy inzulin terápia. A táplálkozásterápia szempontjából coeliakia társulásakor ezt a gluténmentes élelmiszerek étrendbe illesztése nehezíti meg.

Lisztérzékenység esetében alapvető szabály a glutént tartalmazó gabonafélék és azok származékainak teljes kizárása az étrendből, vagyis nem fogyaszthatóak a búza, árpa, rozs, tönkölybúza, illetve ezek felhasználásával készült termékek.

Cukorbetegség esetén a diéta alapja az egyénre szabott, meghatározott energia és szénhidráttartalmú étrend. A javasolt tápanyagarányok, 15-20 energia % fehérje, 30-35 energia % zsiradék és 50-55 energia % komplex szénhidrát, mely több mint 30 g élelmi rostot tartalmazzon.

A diéta betartását nehezítheti, hogy a gluténmentes élelmiszerek glikémiás indexe kedvezőtlenebb, rosttartalma általában alacsonyabb, ezzel szemben zsírtartalma magasabb a normál, különösen a cukorbetegségben javasolt élelmiszerekhez képest.

Táplálkozási alapelvek

Cukorbetegségben és lisztérzékenységben fogyasztható nyersanyagok összehasonlítása

  Cukorbetegség Lisztérzékenységben fogyaszthatók
Gabonaipari, sütő-és édesipari termékek szénhidráttartalmuk beszámításával mért mennyiségben fogyaszthatók teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, pékáruk,  barna rizs, durumlisztből készült tészták, Graham-liszt, zabpehely, gluténmentes diétában amaránt, burgonya, kukorica, csicseriborsó, rizs, hajdina, köles, tápióka,  szentjánoskenyérmag, tökmag, szója, lenmag, mandula, kókusz, köles alapú lisztek és ezek felhasználásával készült pékáruk fogyaszthatók
Tej-tejtermékek szénhidráttartalmuk beszámításával mért mennyiségben fogyaszthatók kefir, natúr joghurt, tej, tejföl, túró/sajt Nagy részük szabadon fogyasztható (tej, joghurt, kefir, tejföl), de a tejdesszertek tartalmazhatnak glutént.
Zöldség-és főzelékfélék Beszámítás nélkül fogyaszthatók az 5% alatti szénhidráttartalmúak:paradicsom, uborka, paprika, retek, sóska, brokkoli, paraj, spárga, karfiol, kelkáposzta, fejes saláta, cukkini Szénhidráttartalmuk beszámításával, mért mennyiségben fogyaszthatók: kukorica, zöldborsó, sárgaborsó, sárgarépa, sütőtök, burgonya, lencse, szója Szabadon fogyaszthatók. Elkészítésükhöz csak gluténmentes lisztet szabad használni!
Gyümölcsök
Szénhidráttartalmuk beszámításával, mért mennyiségben fogyaszthatók: alma, körte, málna, eper, ribizli, szilva, egres, nektarin, mandarin,narancs, sárgabarack, cseresznye, meggy, grépfruit, ananász, kivi Nem vagy csak minimális mennyiségben ajánlott: banán, szőlő, görögdinnye, aszalt gyümölcsök Szabadon fogyaszthatók! Elkészítésükhöz gluténmentes lisztet szabad használni!
Tojás Zsírszegényen elkészítve Szabadon fogyasztható
Húsok, húskészítmények Szabadon fogyaszthatók, nem rendelkeznek jelentős szénhidrát-tartalommal; sovány húsrészek (pl. csirkemell, pulykamell bőre nélkül, sertéskaraj/comb, hekk, fogas, busa, tonhal, keszeg, sovány felvágottak (csirke/pulyka/pulykacomb sonka) párizsi, virsli, zalai stb. A tőkehúsok szabadon fogyaszthatók.A húskészítmények közül csak a garantáltan gluténmentes terméket szabad vásárolni! Glutént gyakran tartalmaznak a pástétomok, hurkafélék, májkonzervek, húskonzervek

Hasznos Táplálkozási Tanácsok lisztérzékenység és cukorbetegség együttes előfordulása esetén:

A fenti összehasonlítás alapján jól látható, hogy a két betegség diétájában elsősorban a gabonaalapú élelmiszerekből származó szénhidrát bevitel étrendbe illesztése okozhat nehézséget.

Az étrend alapját a kis energiatartalmú rostdús gyümölcsök, zöldségek, az alacsony glikémiás indexű gluténmentes termékek képezik.
Lehetőség szerint kerüljük a cukrozott ételeket-italokat és a zsírban gazdag készítményeket.

Az egyszerű cukrok közül a vércukor szintet legjobban a glükóz emeli, ezt követi a maltóz, a szacharóz, a laktóz, legkisebb vércukor emelkedést a fruktóz okozza.

Diétás szempontból fontos ismernünk a glikémiás index (GI) fogalmát:

a GI azt fejezi ki %-os értékben, hogy a vizsgált szénhidrát milyen mértékű étkezés utáni vércukoremelő hatással rendelkezik, azonos mennyiségű szőlőcukor vércukoremelő hatásához képest
A glikémiás index olyan számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján.

Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak így hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak, ezáltal szervezetünk egyenletes vércukor szintet képes biztosítani.

Különböző élelmiszerek glikémiás indexét ide kattintva megtekintheti.

Gabonaipari, sütő – és édesipari termékek:

Részesítsük előnyben, a lassan felszívódó, rostban gazdag változatokat, mert nemcsak egészségesek, de szénhidráttartalmuk is alacsonyabb.

A gluténmentes pékáruk, kenyerek többsége kukoricalisztet, rizslisztet, vagy kukorica, burgonya  és rizskeményítőt is  tartalmazhat.

A kukorica, rizs és burgonya lisztek helyett válasszuk a rostban gazdagabb gluténmentes liszteket, mint például:

zabliszt, zabpehely

barna rizsliszt

mandulaliszt

szezámliszt

tökmagliszt

lenmagliszt

kölesliszt

csicseriborsóliszt

amarantliszt

cirokliszt

hajdinaliszt

bambuszrostliszt

Nem ajánlott: a magas zsír és/vagy cukortartalmú finom pékáruk pl. lekváros croissant, kakaós csiga, lekváros táska, sajtos roló

TIPP:

Ha időnk engedi, készítsünk otthon saját magunk kenyeret. Itt is részesítsük előnyben a magas rosttartalmú gluténmentes lisztkeverékeket.

TIPP:
A rostban szegényebb gluténmentes lisztkeverékhez keverjünk rost adalékokat.
Fiber Husk
Finax Psyllium
Mester Család lupinrost, almarost

Az így készített pékáruk nagyobb telítettség érzetet keltenek, valamint a kenyér hosszabb ideig megőrzi frissességét és kevésbé szárad ki.
A rostadalékot használhatjuk zsemlemorzsa helyett, például húspogácsába, vagy sűrítésre és gyümölcsitalok készítéséhez is kiváló.
Érdemes a megmaradt kenyeret fóliába becsomagolni és lefagyasztani, felengedés után kicsit megpirítva még ízletesebbé tehető.

Köretként szintén részesítsük előnyben a magas rosttartalmú nyersanyagokat, fehér rizs helyett például barna rizst, kölest, hajdinakását, teljes kiőrlésű rizstésztát, csicseriborsó tésztát, kölestésztát, ciroktésztát.

TIPP: A köretek adagját csökkentsük a felére, a másik felét egészítsük ki zöldségkörettel, gombával, párolt gyümölccsel.

A tészták átlagosan igen magas szénhidráttartalommal bírnak, ezért egyszerre csak fél adagot fogyasszunk belőlük.
Készítsünk rakott tésztás ételeket zöldségekkel, gluténmentes zabpehellyel így csökkenthetjük a mennyiséget.

Tej, tejtermékek:

A natúr tej és tejtermékek szénhidráttartalma 100ml-ént, átlagosan 5g.

TIPP: a tehéntej helyett fogyaszthatunk

Koko kókusztejet  cukormentes (1,9g CH/100ml)

Alpro cukormentes mandulaital (0,1g CH/100ml)

A sajtok átlagosan 2g szénhidrátot tartalmaznak 100g-ként, részesítsük előnyben a sovány sajtokat.

Édességek-édesítőszerek:

Részesítsük előnyben a gyümölcs alapú édességeket, melyek alacsony szénhidráttartalommal rendelkeznek, ilyenek például a különböző gyümölcssaláták, sütőben sült gyümölcsök valamint a vizes és tejes gyümölcsturmixok.

Ha mégis csokoládéra éhezünk, válasszuk a 70%-os étcsokoládét.

 

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a diabetikus édességek energia-és szénhidráttartalma általában magas, illetve sokszor búzalisztből készülnek és fruktózzal vannak édesítve, ezért fogyasztásuk nem javasolt.

Az ételek édesítésére használjunk növényi alapú édesítőszereket, mint például 4:1-ben édesítőt, Nyírfacukrot, Eritritol-t, Steviát, Xilitet vagy energiát nem adó mesterséges édesítőszereket (aszpartam, ciklamát, szacharin, aceszulfám-K).   Xilitből napi 25 gramm a megengedett fogyasztható mennyiség, mert a szorbithoz hasonlóan nagyobb mennyiségű fogyasztása hasmenést okozhat. Gyerekek esetében a természetes növényi alapú édesítőszerek javasoltak.

Az édesítőszerekről ide kattintva bővebben olvashat.

Javasolt konyhatechnológiák:

konyhatechnológia

Olaj helyett, készítsük az ételeket zsiradék felhasználása nélkül.
Süssünk teflonban, római tálban, cserépedényben, mikrohullámú sütőben, zárt térben – fólia alatt, sütőzacskóban.
A bő zsírban sült fogások (pl. rántott hús) is elkészíthetők a sütőben fólia alatt, így ételeink sokkal egészségesebbek!

Sűrítés legegyszerűbben az elkészített étel saját alapanyagával, esetleg burgonyával, tojással történhet.
Lisztek közül jó választás a barna rizsliszt, sárgaborsóliszt, zöldborsóliszt stb.
hajdina- köles kása,  köleskása egy kis gyümölcs hozzáadásával ízletes desszertet is készíthetünk. Levesek, főzelékek sűrítésére, habarására, süteményekbe, müzlikhez is kiváló alapanyagok.

Az ételkészítés technikája befolyásolja az elkészült étel glikémiás indexét.

Glikémiás indexet csökkenti:
•    a magas élelmirost – tartalom
•    nagy amilóz tartalom
•    egyidejűleg fogyasztott zsiradék és fehérje
•    rövid ideig tartó hőkezelés (pl. hirtelen sütés, párolás)

Glikémiás indexet növeli:
•    a szénhidrátok vizes oldatban történő bevitele (pl. cukros tea, üdítőital, limonádé)
•    a növények sejtfalát sértő, ezáltal az enzimek könnyebb hozzáférést biztosító hatások (pl. turmixolás, reszelés, intenzív főzés, aprítás, extrudálás, pelyhesítés)

Napi Étkezések száma

gyümölcsök

gyümölcsök

A napi étkezések száma az alkalmazott gyógyszeres kezeléstől függ. Ezen belül a szakemberek határozzák meg a napi javasolt energia és ezzel együtt a szénhidrátbevitelt. Az étkezések számát általában 3-6 részre érdemes elosztani, ezáltal elkerülhető a nagyobb vércukor ingadozás.
Fontos megjegyezni, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia! A szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat; legkisebb reggel és késő délután, a legnagyobb pedig délben és éjjel. Ennek megfelelően reggelire kevesebb szénhidrátot javasolt fogyasztani, mint ebédre és vacsorára.

Példák különböző szénhidráttartalmú étrendek étkezésenkénti elosztására

Étrend szénhidráttartalma (g) 120g 140g 160g 180g 200g 220g
Reggeli 20 25 30 30 30 40
Tízórai 10 15 15 20 25 25
Ebéd 40 40 50 50 55 60
Uzsonna 10 15 15 20 25 25
Vacsora 30 30 35 40 45 50
Utóvacsora 10 15 15 20 20 20

Forrás: Winkler Gábor: Diabetológia a háziorvosi gyakorlatban, SpringMed Kiadó, 2012.

 

Könyvajánlatunk:

Gézsi Andrásné Márta – Dr. Fövényi József: Testsúlycsökkentő program fogyni vágyóknak és túlsúlyos cukorbetegeknek, SpringMed Kiadó, 2012
Nagy Margit: Konyhasarok receptgyűjtemény 2.
Gézsi Andrásné-Máger József: Cukorbetegek nagy süteményeskönyve, SpringMed Kiadó, 2012.

Készítette:

 Dr. Wirth Krisztina

Sereg Dóra, okleveles táplálkozástudományi szakember, dietetikus

A bejegyzés kategóriája: Anyagcserebetegségek, Olvasnivalók
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.